Magasföldszinti lakást megéri megvenni? Jelentősen több lenne a fűtés számla?

Amíg olvastam a válaszokat állandóan olyan válasz járt a fejemben, amit a #11 válaszoló adott, ami így módosítok:

Ha társasház, akkor fogjatok össze és közös pénzből tegyetek burkolatot a tároló mennyezetére. Ha a többiek erre nem hajlandók, akkor csináltasd meg a magad költségén a Te lakásod alatti mennyezetnél. Sokat jelent a szigetelés.

Én 23 éven át voltam egy lakásszövetkezet (cca 500 lakással) vezetőségi tagja, ahol a műszaki dolgok tartoztak hozzám, tehát tudom, miről írok.

A szigetelés teljesen felesleges a padlóra. A hőérzet miatt egy szőnyeg persze hasznos lehet, de amúgy a hideg nem terjed felfele, csak lefele. A meleg meg felfele terjed, tehát a padló az, amit teljesen felesleges szigetelni. Ha padlófűtésed van, az más.

Ha alattad van valami hőelosztó, vagy más, alapból meleg helyiség, akkor annak a melegét élvezni fogod. Ha lakás van alattad, ami meleg, akkor az a te lakásod is fűti. Ez jobban meghatározza a lakásod fűtési igényét, mint a szélső falak, ami mögött nincs fűtött helyiség.

Na de hogy mondjak egy konkrét példát. Én takarítottam hajót, ami nyáron vízen volt. A víz hőfoka 25 fok, a levegő 32. A hajóban mégis 60 fok volt. A fenéklemez felett 1-2 milliméterrel lehetett egy kis hűvöset érezni, de a belső hőmérsékletre semmi hatással nem volt.

Ez tetszett, mert majdnem jó volt. Addig jó, hogy a mennyezetet szigetelni kell. De nem azért, hogy a hideg ne menjen felfele, mert az nem is fog, hanem hogy a meleg ne tudjon felfele elszivárogni. A radiátor meleg levegője először a mennyezet fele megy és onnan jön lefele. Ha hideg a mennyezet, akkor az lehűti picit. Ami veszteség.

Ha van alattad egy fűtött helyiség, akkor az úgy fogja melegíteni a lakásod, mint a padlófűtés. Ha a másodikon laksz, akkor kapod ingyen a padlófűtést, amire már csak rá kell fűteni egy kicsit. Egy ismerősöm havi 5000-ből kijön fűtési idényben, mert nem az elsőn lakik.

Emberek!

Értsétek meg, hogy a kérdező akar venni egy magasított földszinti lakást, ami fűtve van. A lakás alatt FŰTETLEN tároló van, tehát abból a lakás meleget nem kap. Mivelhogy nincs fűtve - hideg a helyiség alul is, de e mennyezetnél is. A tároló mennyezete és a lakás padlózata közt hőmérsékletkülönbség keletkezi. A fizika törvényei szerint ez a különbség igyekszik kiegyenlítődni, vagyis a mennyezet átveszi a hideget, a padlózat leadja a meleget a mennyezet anyagának. Sokkal bonyolultabb lenen a kész lakás padlózatába szigetelő réteget beépíteni, mint a tároló plafonját leszigetelni. Megfelelő anyagú és vastagságú réteg kell hozzá, aminek kiszámítását szakemberre kell bízni, mert nem mindegy, hol lesz (hol keletkezik, milyen mélyen) a HARMATPONT, mert helytelen számítás esetén bepenészedhet a lakás padlózata.

Akkor fussunk neki újra. Bár volt egy példa is. Írtam, hogy hiába volt a hajó alatt 25 fokos a víz, a belső hőmérsékletre nincs hatással. Vagy ott vannak az áruházi hűtőpultok. Egyiknek se hideg a teteje. Ez a gyakorlat, ami működik. Tehetsz közé szigetelést, mert az jól hangzik, de valójában semmi hatása nem lesz. Vagyis a padlószigetelésnek sem lesz hatása.

A hő kiegyenlítődik, ez igaz, de levegőről van szó. A hideg padló feletti levegő részecskék lehűlnek, de nem emelkednek felfele. Az egymás mellett álló részekék kiegyenlítődnek, de mivel gázról van szó, ezek a részecskék elég messze vannak ahhoz, hogy ne nagyon tudjon a hideg feljebb terjedni. De ha ez így bonyolult, akkor gondolj az áruházi hűtőpultra. Egyiknek se hideg a teteje, hiába van alatta minusz 20 fok.