Aki nagyvárosban, lakásban nőtt fel, minden tapasztalat érdekelne?

"szinte semmi nem lenne közel, ami most 5 perc alatt elérhető"

Ez nálunk is így volt. De mi is szerencsésen, rendkívül jó áron vettünk a megyeszékhelytől 5 km-re egy álomházat. Aminek akkora spájza és garázsa van, hogy egy kis vegyesbolttal felér a készletem. Azóta nem a kisboltban vásárolok darabonként (aranyáron), hanem a Metróban veszek egy kartonnal vagy zsugorral. A garázsban elfér :-)

És míg korábban az őrült forgalmú utcába nem vágytam ki a lakásból, addig most a gyerekkel szívesen vagyunk kint a kertben a friss levegőn. Szóval nem bent a szobában tespedünk, hanem kint játszunk, és a kertészkedést is megszerettem. Már áfonyát is termesztek, de mindenféle gyümölcsfám van. Az meg külön öröm, hogy egy csokor petrezselyemért nem kell elmenni a boltba, csak kiszalad valaki a kertbe, és szed amennyi kell. Sokkal több teendő van, de én megszerettem és megkedveltem. Sokkal egészségesebb életmódot élek itt, sok mozgással, friss levegővel. Sose mennék vissza a panelbe.

Én Leányfalun lakom :) Budapestről, panelből költöztem ide cca 20 éve. Eleinte fura volt,főleg a közlekedés miatt. De hamar beleszoktam és most már nem is mennék el innen. Tény, hogy az embernek le kell kicsit lassulnia, de nekem ez kifejezetten pozitív volt.

Kaját rendelni tudok Szentendréről, ha kell. Tahiban van egy éjjel-nappali is :) Ha meg moziba akarunk menni, vagy egyéb kb 30 perc alatt bent vagyunk a Duna Plázába. Szóval egyáltalán nem gáz! Tény, hogy nincs minden sarkon egy kisbolt, vagy nem tudsz hajnali 2-kor gyrost enni, de kérdés kinek mi a fontos :)