Mi a véleményed a rendmániásokról? Esetleg te is az vagy?
Egyesek szerint én is az vagyok. Szerintem relatív, hogy ki rendmániás.
Én olyan lakásban nőttem fel, ahol állandóan iszonyú kupleráj volt, anyám képtelen volt rendet tartani. Ennek egy csomó kellemetlen hozadéka volt, pl. a rengeteg ruha között sokszor nem találtam, ha konkrétan kellett valami, mondjuk a fehér blúzom, egy csomó ideig kerestem, aztán összegyűrve találtam meg egy ruhakupac alján, és még ki is kellett vasalni, tehát az ünnepségről elkéstem. Vagy általában ha bármi kellett, mivel nagy volt a házunk, sokszor egy óráig is kerestem. Rengeteg időm ment el emiatt, ráadásul tipikusan mindig akkor, amikor csináltam volna valamit és sietnem kellett.
Most már saját háztartásom van, és midennek megvan a maga helye. Igen, minden nap rá kell szánni egy kis időt (általában 10-15 percet), hogy rend legyen. De akkor pakolok, amikor ráérek. Amikor viszont sietek, vagy csak egyszerűen nem akarok sokat tökölni azzal, amit épp csinálok, nagyon jó érzés, hogy tudom, hogy minek hol a helye, és ha odanyúlok, tényleg ott találom. Amióta saját háztartásom van, még soha nem késtem amiatt, hogy a kupiban nem találtam meg azt, ami kell.
Én szeretnék az lenni :)
(De sajnos nem vagyok)
pfuu de utállom a rendmániáásokat.:S
tesóm is az. olyaan idegesítőő":S
ha rendvan akkor kajakraa jön utánam h nézze h nem-e csinálok kupiit -.-
én ismerek olyat, aki a rend és tisztaságmániája miatt már alig tud olyan ételt, anyagot felsorolni, amire ne lenne allergiás. könnyen beteg lesz, nagyon gyenge az immunrendszere..
azért ez se egészséges:D
nálunk nagy kupi van, nővéremnek egy kis területe van, mint szoba és mint menekülésre való hely mert itt mindig rend van. a billentyűzetére fóliát tett, hogy ha bármikor bejövünk akkor ne koszoljuk össze. és ez szent dolog, nem szabad megsérteni:DD
Szeretem a rendet és a tisztaságot, attól függetlenül, hogy "nem vagyok odáig", amikor takarítani kell. Talán éppen azért vigyázok arra, hogy nagy kupi ne legyen a lakásban, naponta elpakolni, vagy valamit rögtön a helyére tenni sokkal egyszerűbb, mint amikor már nincs hova leülni sem.
Mottóm: a lakás van értem és nem én a lakásért.
Tehát minden szívfájdalom nélkül beviszem a vacsorát tálcára rakva a szobába, és ott vacsizok, ha úgy tartja kedvem. És azt sem tartom égbekiáltó bűnnek, ha az az egy-két mosatlan ottmarad a mosogatóban (vízzel feltöltve, hogy ne száradjon bele a maradék). Majd elmosom a reggeli kávéscsészével együtt.
Vagyis: alapjában nem azért takarítok és tartok rendet, mert mit szólnak a szomszédok (akinek nem tetszik, az ne jöjjön hozzám), hanem mert igényem van rá. Hogy kinek milyen szintű ez az igénye, az szerintem mindenkinél más és más. Ebben nem vagyunk egyformák.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!