Volt olyan, hogy valaki nagyon trehány volt (nem pakolt), de megváltozott?

Én akkor változtam meg, amikor kollégista lettem, hatottak rám a szobatársaim :)

Aztán elhagytam magam, de pont akkor egy barátnőm lakás nélkül maradt és pár hónapra befogadtuk, de mivel csak egy szobánk volt nekünk is, ott lakott velünk. Amint megérkezett, pakolni kezdett. Akkor kicsit elszégyelltem magam és rendet raktam, és azóta is tartom.

Segít még a dolgon az is, hogy nyitottak vagyunk, hozzánk bármikor bárki betoppanhat, szívesen látjuk, és ezt tudják is. Tipikus, hogy felhívnak, hogy "van egy szabad órám, beugrom addig, jó?". Ilyenkor mindig mondom, hogy jó. Emiatt is muszáj rendet tartani, nem kezdhetek mindig villámpakolásba :)

Nálunk is mindig rend van, ahogy az előttem író is írta.

Hetente 1x, szobaton nagytakarítok, de akkor porszívóval átszaladok mindenen a por miatt, aztán nedves ruhával, anyum beszélt valami csodarongyról, amihez csak forró víz kell, semmi vegyszer. Nagyon jó!

Aztán a padlót is felporszívózom és felmosom.

Nagyon szeretem a laskát rendezgetni, nem tudok kupiban élni.

Eleinte nehezen veszed rá magad a takarításra, de aztán jó érzésed lesz, hogy minden tiszta, friss, jobban is fogod magad érezni.

Mert tisztaság-fél egészség.