Érdeklődöm melyik jobb gáz kazán vagy fa tüzelésű?

# 11

A szigetelésnek és a gáznak nincs sok köze egymáshoz. Ha van 8-10 centi szigetelésed, akkor a fából is sokkal kevesebb fogy.

Egyébként meg 1 MJ gáz ára kb 4-4,3 HUF. Legyen négy az egyszerűség kedvéért.

Ha jó minőségű száraz fát szerzel akkor 1KG fa= kb 15Mj, ha baromi drágán, hasítva veszed akkor 30 ft/kg szállítva, persze ha nem vernek át (súllyal, köbméterrel, esetleg vizes a fa, stb). Tehát a fánál ez 2 ft/MJ. eddig kb fele annyi mint a gáz. Modern kondenzációs kazánnál szinte nincs hőveszteséged, vegyesnél számolj kb 20-25%-ot, ami a kéményen/kazánházban elillan, ergo jó minőségű, száraz fával 1 MJ max 2,5 Ft/Mj. Friss vágású, rissz-roszz vizes fánál ez duplázódhat is szélsőséges esetben, itt már a gáz az olcsóbb, feltéve, ha 100% hatásfok közeli, kondenzációs kazánod van. Elviekben valahogy így van.

Ez igen torz számítás.

Tekintve, hogy a gáz hőértékéből gyakorlatilag mindent ki lehet szedni, veszteség csak a régi kazán rosszabb hatásfoka.

De az általánosan használatos fás kazánok hatásfoka még sokkal rosszabb, plusz, ami a lényeg: a fa hőértéke csontszáraz állapotban van megadva.

De ha te a szabadban, tető alatt tárolsz fát, az ilyenkor még ugyan viszonylag száraz, lehet, hogy csak 15-20 % a víztartalma, karácsonyra viszont még jobban megszívja magát a párából, 25 körül lesz.(Most is majdnem 100 % a kinti relatív páratartalom.) Akkor is, ha 5 éves vágás. Tehát ez már önmagában egy nagy veszteség, a rengeteg víz elpárologtatása: egy mázsa fából 25 kg víz, aminek az elpárologtatásához kell 25 kg fa. A tűzifád fele már oda, vagyis csak a fele hőértékkel számolj.

És akkor még ott vannak a járulékos veszteségek, pl. hogy a fás kazánod nem zár el, ha a szobában meglesz a kívánt 22 fok, hanem fűt tovább. Ilyesmiből még további 10 % nyugodtan számolható.

Mindent összevetve, hiába van ott a hőérték a fában, ennek csak egy elenyésző részét tudjuk hasznosítani, a gázéval szemben.

A te leírásod legalább annyira torz, mint amennyire az előtted lévőket akarod beállítani :)

"De az általánosan használatos fás kazánok hatásfoka még sokkal rosszabb, plusz, ami a lényeg: a fa hőértéke csontszáraz állapotban van megadva. "

Annyira nagyon nem rossz, legalábbis ma már alig forgalmaznak 80% hatásfok alatti mutatóval rendelkező vegyestüzelésű kazánokat/kandallókat.

Nem tudom, mit jelent pontosan a csontszáraz megnevezés a fára, a szakirodalom ismer sokféle -szárazat, de csontszárazzal még nem találkoztam. Ha ez alatt az abszolút száraz állapotot érted, akkor bizony nincs igazad, a fafajták fűtőértékét légszáraz állapotra szokták megadni (ami 12-18% közötti nedvességtartalmat jelent, átlagosan 15%-kal szokás számolni). Tehát ennek az elpárologtatása már benne van a fűtőérték képletében, vagyis a 25%-os nedvességtartalommal rendelkező fából csak a +10%-ot kell elpárologtatni, helyesebben csak ezt kell beleszámolni a veszteségbe. De ha száraz pincében, vagy garázsban tárolod a fát, akkor 20% fölé nemigen megy a nedvességtartalma. (Ha meg fűtött pincében/garázsban, akkor akár még 10%-ra is lemehet). 25%-ra akkor szok felmenni, ha takart (pl. szabad téren fóliával), vagy fedett, de nem zárt (pl. előtető alatti) helyen van tárolva.

Ergo neked csak kb. 5%-nyi nedvességtartalom elpárologtatásával kell számolnod, a 15% már bele van számolva abba a képletbe, amely a fafajták fűtőértékét adja meg. Ha meg fűtött garázsban tárolt fával fűtesz, akkor még nagyobb is lesz a fa hőértéke, hiszen azt 15% nedvtartalomra adják meg, a fád viszont csak kb. 8-12 % vizet fog tartalmazni.

"És akkor még ott vannak a járulékos veszteségek, pl. hogy a fás kazánod nem zár el, ha a szobában meglesz a kívánt 22 fok, hanem fűt tovább. Ilyesmiből még további 10 % nyugodtan számolható. "

Ilyet sem kell leszámolni, már a '80-as években sem volt újdonság a huzatszabályzó a vegyestüzelésű kazánokra, automatikusan működik, többnyire vízhőfoktól függően. Ha meg kandallód van, azokon szokott lenni (sokszor többféle) légnyílás is, lehet variálni az elzárásukkal - de ha mégsem lenne ilyen rajta vagy nem elég, akkor egyszerűen beljebb tolod a hamutálat és máris kevésbé ég a tűz.

"Mindent összevetve, hiába van ott a hőérték a fában, ennek csak egy elenyésző részét tudjuk hasznosítani,"

Nem. Elég nagy részét tudjuk hasznosítani, jóval többet mint amennyi kárba vész. Szóval csupán egy ordas nagy csúsztatás ezt "elenyészőnek" nevezni.

Sokan el vannak varázsolva a vegyestüzelésű kazánok hatásfokával kapcsolatban. Igen, mindegyikre rá van írva a 80+ százalék hatásfok. Ennyit a félmilliós faelgázosítók tudnak természetesen száraz fával. Azonban már NAGYON jó eredménynek számít az egyszerű vegyest használó számára az 50 százalékos hatásfok. Nálunk van puffertartály, jó ideje mérem már a hatásfokot, s 60-70 % között mozog átlagban. Soha nem zár le a huzatszabályzó, s az előremenő 80-90 fok között. Most gondoljunk már bele abba, akinél 50-60 között van az előremenő (mert az emberek többségére ez a jellemző), hol kap levegőt a tűz, hol nem, hogy lenne már jobb hatásfok, mint például nálam?

Itt van a legjobb fórum, meg lehet itt is nyugodtan kérdezni a dolgokat: [link]

Hozok egy példát is a közvetlen környezetemből. Nagybátyám lakik itt egy másik házban. (16 cm szigetelés van az épületen, s a nyílászárókban 3 réteg üveg van.) Tavaly lett felszerelve kondenzációs kazán, radiátorokon termofejek. Csak két helyiséget fűt, egy 12 négyzetméteres konyha 18-19 fokon, s egy 20 négyzetméteres szoba 23 fokon. Erre elhasznált október 2-tól november 20-ig pontosan 100 köbméter gázt. Ez napi 217 forint. Ennyiért 7,6 kg fát kap az ember (ha erdei köbméterre veszi 20 ezerért, s 700 kg-nak vesszük a fa sűrűségét). Ez ugye két évnyi száradás után áll fent.

Kérdezem én, hogyan lehetne ennyi fával kifűteni ezt a kicsi lakást? SEHOGY. De győzzetek meg az ellenkezőjéről nyugodtan!

Már kiszámoltam egyszer a különböző fűtési lehetőségek árát, bemásolom ide is:

30 ft egy kg friss vágású akác, ez 8,28 MJ/kg fűtőértékű. Tehát 3,62 ft/MJ 100 százalékos hatásfoknál, , 50-nél, 7,24 ft/MJ.

60 ft egy kg fabrikett, ez 18 MJ/kg fűtőértékű. Tehát 3,33 ft/MJ 100 százalékos hatásfoknál, 50-nél 6,66 ft/MJ.

42 ft egy kg ledvicei dió (cseh barnaszén), ez 18 MJ/kg fűtőértékű. Tehát 2,33 ft/MJ 100 százalékos hatásfoknál, 50-nél 4,66 ft/MJ.

58 ft egy kg lengyel dió (lengyel feketeszén), ez 25,12 MJ/kg fűtőértékű. Tehát 2,31 ft/MJ 100 százalékos hatásfoknál, 50-nél 4,62 ft/MJ.

106,5 ft egy köbméter földgáz, ez 34,74 MJ/köbméter fűtőértékű. Tehát 3,07 ft/MJ 100 százalékos hatásfoknál, átlagos gázkazán 86 százalékot tud, ez 3,57 ft/MJ. Egy modern kondenzációs kazán 105 százalékkal is üzemelhet, ez 2,92 ft/MJ.

Gáznál fontos megemlíteni, hogy havi 973 ft az alapdíj.

36 ft egy kWh villany. Ez 3,6 MJ, tehát 10 ft/MJ, ez 100 százalékos hatásfok.

Végére hagytam a 2 éve száradó, saját munkával feldolgozott méter-, vagy rönkfát. Ennek 20 ezer forint köbmétere, mire megszárad 700 kg/köbméter lesz, tehát 28,57 ft egy kg, ez 15,12 MJ/kg fűtőértékű. Tehát 1,89 ft/MJ 100 százalékos hatásfoknál, 50-nél 3,78 ft/MJ.

A számolásokkal nincs gond, a fűtőértékek és az árak változhatnak, én egy reális átlaggal számoltam.

Itt a sorrend:

1. Kondenzációs gázkazán: 2,92 ft/MJ (+973 ft havi alapdíj)

2. Sima gázkazán: 3,57 ft/MJ (+973 ft havi alapdíj)

3. Száraz tűzifa: 3,78 ft/MJ (+fűrészelés, hasogatás)

4. Lengyel dió: 4,62 ft/MJ

5. Ledvicei dió: 4,66 ft/MJ

6. Fabrikett: 6,66 ft/MJ

7. Vizes akác: 7,24 ft/MJ

8. Villany: 10 ft/MJ

S megismétlem, az 50 % egy sima vegyeskazános rendszernél már NAGYON jónak számít (inkább alatta), s az emberek többségére nem a puffertartály, vagy faelgázosító, esetleg mindkettő a jellemző, hanem csak egy sima kazán.

Van favágó ismerősöm, ő elad egy évben körülbelül 200 köbméter tűzifát, többnyire akácot, amit AZONNAL tüzelnek el az emberek. Meg lehet nézni, hogy mennyibe kerül a listámon a vizes akác bármi máshoz képest. Sajnos nem lehet megmagyarázni az embereknek, hogy annál még a gáz is olcsóbb, mert még az ragadt meg a fejekben, ami 6-8-10 éve volt, tehát a gáz 140 forint, a fa meg 15 ezer, de ez mára 105 forintra, és 20 ezerre változott.

Példaként önmagam hozom fel; tavaly 7 köbméter csertölgy fogyott, ami 4900 kg, 15,12 MJ/kg, tehát 74088 MJ összesen, ebből hasznosuljon 70 százaléknyi (nagyon-nagyon jószívű voltam magamhoz), tehát 51862 MJ ment el fűtésre. Ha ezt egy kondenzációs kazánnal fűtöttem volna el, (legyen átlag 100 százalék a hatásfoka, mert 50 fokos vízzel a legnagyobb hidegben is kifűtöttem a házat, tehát bőven jó a 100-as becslés, lehetne még jobb is), akkor 51862*3,07= 159 216 forint. A 7 köbméter fa pedig 140 ezer forint. 19 ezer (úgy jött ki 19 ezer, hogy a fafűtést inkább felfele, a gázt nagyon kicsit lefele kerekítettem) forintért kell a fát felfűrészelni, hasogatni, tárolóba rakni, kazánházba behordani, begyújtani, kihamuzni, kéményt és kazánt takarítani. 700 forint a segédmunkás órabér falun feketén. 19 ezerből 27 óra jön ki. Annyiból nincs meg ez a sok munka. S még ott a fűrészelés is.

Összegezvén a dolgokat, szerintem sokan nem akarják beismerni, hogy nincs értelme fával fűteni, ha nem magának dolgozza fel az ember. Amolyan hobbi lett a vegyestüzelés, amit én szeretek minden körülmény ellenére!

Persze tudom az eredményt, le leszek értékelve, de várom a megcáfolását észérvekkel a mondandómnak.

Az általad felvázolt adatokat azért élethelyzetekre is értelmezni kell, másrészt van EGY olyan adat, amit mindenképp meg lehet cáfolni, ez pedig a kondenzációs kazánok 105-108% hatásfoka. A hatásfokba a gyártók nem számítják bele a "normál" esetben fellépő, vízgőz általi kondenzációs hőveszteséget, viszont a visszanyert százalékot hozzáadják a hatásfokhoz. Körülbelül ez így néz ki: van egy kazán aminek a kondenzációs hővesztesége kb 10% százalék. Ez eleve van, tehát nem számolják bele a hatásfokba. Ha ezt a hőveszteséget felteszik a polcra, és ezt leszámítva legyártanak egy kazánt, ami mondjuk 98% hatásfokú, majd a kondenzációból visszanyert hőmennyiséget ehhez hozzáadják akkor lesz 100+%, de ez csak játék a számokkal. Ha csak egy picit is langyos a kémény bármnelyik pontja (márpedig az), akkor a valós kinyert hőmennyiség nem lehet 100%. NEM LEHET többlet energiád, csak annyi, amennyit beleteszel a rendszerbe. AZ vitathatatlan, hogy közelít a 100%-hoz a hatásfok, de többlet előállítása lehetetlen. Ahogy nincs ingyen sör, meg örök élet, úgy ingyen energia sem igazán.

A vegyesek rossz hatásfokát pedig élethelyzetekhez kell igazítani. Ha valaki "megörököl" egy 300 légköbméteres lakást, amihez kap egy 6 tagos, 50 éves szovjet monstrumot 2 collos csőrendszerrel, amiben többszáz liter vizet kell felmelegítenie és a kazánházban már 30 fok van, míg a lakásban csak 19 az nem hasonlítható ahhoz, hogy valaki céltudatosan kialakít egy jól méretezett, megtervezett rendszert. Én speciel 340 légköbméter fütök egy háromtagos 23 Kw-os kazánnal, kis tűzterű kazánnal, a rendszerben saccperkábé lehet max 100-120 liter víz, vékony, jól szigetelt csőrendszer, füstcsőben pillangó, jól beállítot radiátorszelepek, előre megvásárolt jónak mondható tüzifa, stb, stb. A mostani időjárás mellett nem fogy el napi 10 Kg akác sem (napos időben a fele, kétharmada), amit egyébként a te 30 Ft/kg áraddal ellentétben nyár elején hasítva, szállítva 23Ft/kg áron vettem (30% mínusz). A lakásban október eleje óta egy pillanatra sem volt hidegebb 22-23 foknál. Szóval a rendszer jó.

Azt meg nem vitatja senki, hogy a jelenlegi, reszicsökkentett világban egy jó kondenzációs rendszernél nehéz olcsóbbnak és kényelmesebbnek lenni, kérdés, hogy ez meddig tart. 1-2 évtizedes előre tervezésnél nehéz okosnak lenni, a mai árak pedig mostanra érvényesek. Elég csak a frankhitelekre gondolni, ki hitte volna, hogy a 120 Ft-os frank 300 lesz egyszer? Mi lesz, ha az oroszok és az ukránok elkezdik komolyabban ölni egymást és csap elzár? Vagy csak a kínai energiaigény miatt a csillagokba emelkedik a szénhidrogének ára? Persze, a tüzifa sem lesz olcsó, már most sem az. Aztán az is szempont, hogy a fafűtés megújuló, ha jól csinálják még környezetbarátnak is mondható, míg a gáz???? Hát az nem igazán... Nehéz dolog ezt eldönteni, és egy fűtési rendszert évtizedekre tervez az ember...

Ennyire sajnos nem értek a kondenzációs kazánokhoz, csak leírtam, hogy nálunk 50 fok körül volt az előremenő víz hőmérséklete, tehát ha egy kondenzációs kazán lenne, akkor az is üzemelhetne alacsony hőmérsékleten, tehát jobb a hatásfoka, mintha 65 fokos vizet csinálna.

Abban biztos lehetsz, hogy egy sima lemezkazán 50 % hatásfoknál nem fog jobban működni, én pufferre fűtök több évtizedes épületfával, s így megyek 60-70 közé. Ha te 5-7 kg fával kifűtesz 340 légköbmétert, az 125 négyzetméter körülbelül, az több mint a csoda kategória. Ennyi fa egyszerre belefér a kazánba. Extrém jól szigeteltnek kell a háznak is lennie ehhez, ha még a fűtés után másnap délután sem megy 22 fok alá a hőmérséklet. Mert ennyi fából kétszer nem lehet begyújtani. Ezt így messziről nem hiszem el, már ne is haragudj.

Igen, megveszed a vizes fát 23 forintért, de azt elfelejted, hogy egy kg fából száradás után lehet, hogy csak 70 dkg lesz, tehát a 23/0,7=32,9 f/kg. Ezt érdekes mód mindig figyelmen kívül hagyják a számolásnál.

S tegyük hozzá, 2300 forint egy mázsa konyhakész akácért nagyon, de nagyon baráti ár, nálunk az erdészet 3300 forintért adja.

Előre tervezni nyilván nehéz, de ha a csap elzáródik, akkor a tűzifa is brutálisan emelkedni fog, tegyük hozzá, érdekes, hogy a gáz hatására nem csökkent.

S látod, most már 0-ra vagyok leértékelve, mert talán megsértettem azokat, akik ilyenkor veszik a vizes akácot s dobják a kazánba, s a gázkazán meg ott áll a vegyes mellett, de azt nem lehet használni, mert 10 éve drága volt. S az a baj, hogy aki vizes fával fűt, az sokkal jobban szennyezi a környezetet, mint a gáz.

Utána lehet nézni a huzatszabályozó működésének, a vele kapcsolatos adatoknak.

Használatával garantáltan komoly veszteségek lépnek fel, mivel a tulajdonos csak azt nézi, hogy lezárt állapotban nem melegszik tovább a víz hőfoka, ám arra nem gondol, hogy közben tovább gázosodik a tűztérben a fa (mert az ehhez szükséges hőmérséklet megvan), és az így keletkező fagáz kisebb-nagyobb része bizony elillan a kéményen, haszon helyett kárt okozva a kátrányosodással. Ha nincs meg a kellő mennyiségű oxigén, akkor nincs tökéletes égés.

Rossz beállítással, túlzott lezárással akár 50 % is lehet a veszteség.

Lehet persze állandóan állítgatni, hogy szép kék lánggal égjen, mert így minimális a veszteség, de - azon túl, hogy ezt nem szokták utánállítgatni pl. az éppen használt fa minősége alapján -, ez mindig csak a tűztérben pillanatnyilag lévő fa és annak égési/izzási állapota szerint tökéletes beállítás. Ha holnap több fa lesz benne, vagy több izzó parázs, akkor máris rossz az adott beállítás, fokozódik a veszteség.