Fürdőszobába tényleg speciális vízmentes lámpa kell vagy csak így akarnak lehúzni?

Mostanában előszeretettel akarnak rásózni az emberekre 5x drágább terméket, megmagyarázva, hogy az a legjobb, legbiztonságosabb. Én ezen csak nevetek, és amikor nekem is tavaly említették a vízálló konnektort, és lámpát a férjem szépen leállította őket. Elmondta, hogy ha van megfelelő szellőztetés a fürdőszobában,(elég ha az ajtó nyitva van) akkor semmi baja nem lesz az embernek ha sima lámpa és konnektor van. Ha ez gond lenne, akkor szabály lenne erre, és nem lehetne a fürdőszobába konnektort és sima lámpát beszerelniük az építkeztetőknek.

Egyébként Angliában szigorúan veszik ezt is mint minden mást. Pl: Angliában magában a fürdőszobában sok helyen nincs villanykapcsoló, hanem csak egy madzag van amivel kapcsolhatod a villanyt. Maga a villany sima egyszerű nem vízálló. Viszont konnektor sincs a fürdőszobában.

ami a szabvány előírás, hogy LAKÓHÁZAKBAN az időszakosan nedves-párás helyiségekben, csak kívülről, 2 pólusú (2 sarkú... fázis és a nulla-vezetőt is egy-időben megszakító) "102" kapcsolóval kapcsolható világítótest szerelhető.

az, hogy ez milyen védettségi fokozatú legyen (pl. IP-44 csepegő, fröccsenő víz ellen védett), csak ajánlott, de lakóházakban, nem kötelező alkalmazni. (más a helyzet közintézményekben, munkahelyek zuhanyzóiban stb.)

Az Msz 1600-1 2.43 szerint:

"Időszakosan nedves az a helyiség, amelyben - rendeltetésszerû használat esetén - a levegő relatív nedvességtartalma csak rövid időre haladja meg a 75%-ot, ill. időszakosan pára- vagy gőzképződés ill. nedvessség-lecsapódás keletkezik, a helyiség azonban gyorsan kiszárad.

Megjegyzés:

Időszakosan nedves helyiségek pl. a lakások fürdőszobái és zuhanyozófülkéi, a lakások konyhái stb...."

MSz 1600-3 6.3.2:

"Fürdőszobákban a 3. sávban, valamint más időszakosan nedves helyiségekben, a padlótól számított 1 m magasság fölött víz behatolása ellen nem védett kivitelű csatlakozóaljzatot is szabad alkalmazni, ha az érinthető részek teljesen nem nedvszívó szigetelőanyagból készültek.

Megjegyzés:

Az 1 m magasság alatt létesített csatlakozóaljzatok védettségi fokozata a 3.2. szakasz szerinti legyen.

forrás: [link]

ftp://host-81-94-241-202.satelit-kft.hu/AiDisk_a1/Viki/Mv%C3%A9d/Egon%20aj%C3%A1nd%C3%A9k/Munkav%C3%A9delem/%C3%96sszes%20t%C3%A9tel/Jogszab%C3%A1lyo1%20villamoss%C3%A1g.doc

msz 1600 már nem hatályos, de jobb a szövege, mint az újnak .

idézetedből kimaradt a lényeg, a biztonságos távolságok, milyen távolságtól milyen védettségű szerelvényeket szabad alkalmazni. így a villanyszerelők lehet, hogy megfelelően szerelnek, ha ezeket figyelembe vesszük!

a kérdezőnek érdemes a linket és rajta a rajzokat tanulmányoznia!!

Hát tudja a fene, attól is függ, hogy saját házról van-e szó, vagy társasházról.

Saját példánk, bár eléggé szélsőséges. Emeletes panelházban lakunk, és a felettünk lakó majdnem havi rendszerességgel áztat el bennünket de annyira, hogy a falról - különösen a vezetékek mentén nedves a fal, a földön majdnem bokáig gázolunk a vízben (még a szobákat is elárasztotta, pedig a vizesblokk és a szobák között van az előszoba. A falon van a lámpabura, és abban is volt jócskán víz, na ilyenkor nem jó a kapcsolóhoz érni. Szerencsére szerintem nem ez az általános.