Mennyibe kerül egy konnektor földelése?

A hosszabbítós dolog hülyesèg, a válaszadó nem tudja mit is ír, ès mit kellene valóságban csinàlni.

8# ajánlata a barmolás csúcsa! Szabálytalan, több szempont szerint is.

Keress egy villanyszerelőt, ès kèrdezd meg, mennyièr csinálja meg neked. Úgy kell, ahogy 1# leírták.

Mivel hozzányúl a hálózatodhoz, lehet FI relèt is berak, mert előírás, vagy ír egy vèlemènyt számodra, hogy mit kell felújítanid, az elavult hálózaton. Többi a te dolgod.

Akkor hívj fel egyet.

Óradíjban max 2 + anyag

Óradíjuk szerintem simán egy huszas, anyagktg a fent beszélt.

Lesz vagy 40ropi.

Így akkor kérsz valós ajánlatot, vagy itt saccolgassunk?

>számítógépnek kellene a konnektor hogy nehogy baja legyen

-ETTŐL nem lesz baja, a földelés téged véd. Ami mondjuk szintén fontos kellene hogy legyen. Az életbiztosítást hiába fizeted, az csak annyit tud, hogy ha meghaltál, valakinek ad pénzt. Az életvédelmi beruházások viszont azt teszik lehetővé, hogy bizonyos kis, de azért valós valószínűségű események ne okozzák a halálodat.

Illetve pontosítok, a földelt aljzat önmagában nem védi a számítógépet, de bizonyos túlfeszültség-védő elosztók működéséhez szükséges lehet (arra engedi le a feszültségtüskét).

Ami meg az érintésvédelmet illeti:

1. alapból, hibamentes esetben is van egy olyan kellemetlenség, hogy mindkét bemenő szálról (mert a konnektorba bárhogy bedughatod a dugaljat, nem tudod előre, melyik lesz a fázis) egy zavarszűrő kondenzátor megy a védőföldre. Emiatt a szintén földelt gépház 115V-os pontenciálon lesz, ha nem védőföldes konnektorba dugod. Mivel 50Hz-en a kondenzátor csak kevés áramot enged át, ezért ez sima megfogással nem is érezhető, de ha a sarkához, éléhez érsz mondjuk a kezed hátuljával, akkor csíp. Ez rögtön megszűnik, ha védőföldelt konnektorba dugod.

2. Ha lesz valami testzárlat, például az említett kondenzátor zárlatosra ég, akkor a fázis rákerül a gépházra. Ha ekkor megfogod a gépházat, akkor tulajdonképpen a fázist fogod meg. Ha csak kismegszakító van, ami nyilván nem 6A-es, hanem minimum 10, akkor az nem old le, mert ahhoz túl nagy az ellenállásod, de attól még a rajtad keresztülfolyó áram simán megölhet. Ha van védőföldelt konnektorod, akkor a zárlati áram már nagyobb lesz, így a kismegszakító leold, ha bekövetkezik a testzárlat. Ha a testzárlat mondjuk 30-40 Ohmos, nem rövidzár, akkor nem old le, elkezd füstölni a géped, aztán ha ott vagy, kihúzod a hálózatból. Ha van fi-relé, akkor az testzárlat esetén védőföld nélkül is leold, de csak ha megfogod a házat, elkezded vezetni az áramot. Elvileg még mielőtt veszélyes következményei lennének az áramütésnek. Ha van fi-relé és védőföld is, akkor az a zárlat bekovezkezésekor leold, akkor is, ha nem rövidzár, csak 30-40 Ohm.

3. Ha a bejövő nulla (szakszerűbben PEN) vezeték szakad, és nincs helyi földelőkaró, van viszont bekapcsolt fogyasztó, akkor a helyi védővezető-rendszer mindenhová szétviszi a fázist. Ez esetben jobban jársz, ha nem védőföldelt a konnektorod, mert akkor a számítógép fémháza nem lesz fázispotenciálon. Ez ellen a fi-relé sem véd. Ha van helyi földelőkaró, az valamennyire pótolja a szakadt PEN-t, és nem nő meg annyira a feszültség a földelt fémházakon. (Ha egy 2000W-os fogyasztó van bekapcsolva, és 10 Ohm a helyi földelés, akkor 64V lesz, ami szintúgy veszélyes, de azért nem annyira, mint a 230V)

Szóval a tisztességes érintésvédelemhez kell jó helyi földelés, fi-relé és kiépített védővezető-hálózat.