Igaz hogy az alumínium villanyvezetéket 20 év után le kell cserélni mert "elkopik"?

Az "elkopás" az hülyeség, magának a vezetéknek semmi baja sem lesz.

Két potenciális probléma lehet:

1. Amit tudott az építéskor, azt most is tudja, de az ma már kevés.

1.a.: kicsi terhelhetőség, azaz gyakran levág a kismegszakító

1.b.: kevés áramkör van, ha valami levágja a kismegszakítót, akkor sehol nincs áram

1.c: csak a fürdőszobában van kiépítve védővezető vagy ott sincs

2. azóta el lett gányolva (vagy építéskor is gány volt), csak pár típushiba:

-a kötések rosszak. Eredetileg akkor jó, ha a vezetékeket jó hosszan csupaszították, majd úgy összetekerték, hogy a szálak egymást szorítsák, és a felcsavart fonat hossza legalább 4 cm. Amíg nem bolygatják, ez nem romlik el, de ha már (pl. hibakereséshez vagy újabb szál bekötéséhez) szétcsavarták és a már bemerevedett, girbe-gurba szálakat próbálták összecsavarni, az már nem lesz időálló kötés. Nem ad tartós kötést a sorkapocs ("csoki"), a Kupolfix. Hivatalosan egyedül üdvözítő megoldás (ha már nem jó a kötés és/vagy hozzá kell nyúlni) a bedugós (= nem csatos) Wago kötőelem speciális pasztával légtelenítve. Egyesek a drótvégek érvéghüvelyezésére esküsznek - ez valószínűleg az érvéghüvely anygától is függ, és amíg nincs hivatalos ajánlása egy adott érvéghüvelynek erre, én kerülném.

-túl nagy kismegszakítót tettek fel rá (ez javítható, ki kell cserélni kisebbre), ami akkora áramot ráenged, amitől a kötések már károsodnak.

- a védőföld és a nulla több helyen össze van kötve

-több kötés már szét van égve

>van benne szauna és elektromos sütő (nincs gáz az épületben) akkor valószínű csak nem aluk a kábelek?

-Vannak vastag alukábelek is, szóval ebből nem kövezkezik semmi, de 2004-ben már nem volt szokás alumíniummal szerelni, kisebb keresztmetszetekben (lakásba való méretben) nem is lehetett már kapni. De pár csavarhúzó mozdulat csak megnézni - előtte azért áramtalaníts...

#11 folyt.: hogy a létesítéskori szabványnak megfelelő-e, az viszonylag egyszerűen ellenőrizhető laikusként is. Veszel egy ilyen konnektoros fogyasztásmérőt, ami ampert és voltot is kijelez, pl: [link]

Rádugsz (akár elosztón keresztül) kb. 7A-es fogyasztót, pl. két hajszárítót vagy egy hőlégfúvót. Nézed mennyire esik le ettől a konnektorban a feszültség és hogy kikapcsolás után visszaáll-e (azaz rajtad kívülálló okokból volt-e közben változás a hálózatban) - addig csinálod, amíg utóbbi nem teljesül. Tehát mondjuk 231V a feszültség, ez leesik 225V-ra, kikapcsolva újra 231V. Akkor a feszültségesés 6V körül van. A régi szabvány szerint 1,5% eshet a méretlen oldalon, 3% a mért oldalon, az összesen 4,5%. Persze nem pont a 7 amperen, hanem az adott konnektor maximális terhelésén. Ez azt jelenti, hogy 7 amperes mérésünkben a 10A-re biztosított konnektorban maximum 7V lehet a feszültségesés, a 16A-re biztosított konnektorban maximum 4,5V. Tehát példánkban ha a mért konnektor körén 10A-es kismegszakító van, akkor nem lóg ki a szabványból, de ha 16A-es, akkor igen.

Én előtte újrahúzom a kötéseket (alunál pár évente, friss szerelésnél egy hónap múlva is ajánlott), de ezt nem mindenkinek javaslom, mert ésszel kell áramtalanítani és ésszel kell meghúzni is - elnyírni/kilapítani sem szabad a vezetékvégeket. Szóval ha több a feszültségesés, akkor lehet hogy egy utánahúzás + kötések átnézése, javítása segíthet, ha nem, akkor a kimegszakító kisebbre cserélése javallott. Illetve olyan is van, amikor a vezeték hosszából adódik a szabványosnál nagyobb veszteség, veszélyes melegedés nem lép fel, ilyenkor az is lehet, hogy az ember rövid távon beletörődik, hogy még a régi szabványban megengedettnél is több energiát pazarol el a vezetékek melegítésére. (És beleteszi a "ha majd lesz pénzem, ezeket kell felújítani" listára. Ezt amúgy a "még épphogy megfelel" esetben is érdemes megfontolni, mert az új szabvány már csak 1,5%-os veszteséget enged mért oldalon, illetve szabványtól függetlenül az a szerencsés ha nem pazaroljuk az energiát a vezetékek melegítésére.)