Mi ez a hülyeség, hogy minden épületet európában nullenergiássá lehetne alakítani és olcsóbb lenne, mont egy hagyományos felújítás, és igazából megéri?

#3 Ez hülyeség amit írtál, tömegek dolgoznak irodákban.

A nullenergiás épületek egyenlőre elméletben léteznek csak, de terv szinten már foglalkoznak velük és sok éve építenek is olyanokat amik közelítenek ehhez.

Testvéreméknek tíz éve volt az építkezése és a házuk már nagyon jól megközelíti ezt az elméletet, minimális energiabefektetés kell a fűtéséhez, a belső levegőt nem szellőztetéssel cserélik, hanem ellenáramban a rendszer viszi ki és azzal melegítik a bejövő tiszta levegőt. A szigetelése, elrendezése, az épület anyaga mint olyan, ami a kevés energia felhasználást teszi lehetővé. De nem nullenergiás az épület, az olyan drága lenne, hogy nem éri meg megcsinálni, ráadásul ha ki-be járkálsz, hiszen ott élsz és ezért van a házad, akkor meg sok az így elvesztett hő is, hiába nullenergiás az épület maga. Egy irodaházban meg nem véletlen szokott forgóajtó lenni.

Itt mindig az a gond, hogy van egy jónak tűnő terv, egy szép elmélet, majd aztán a valóság rádöbbent, hogy megtakarítasz valamennyi energiát azzal, hogy nem kell olyan sokat fűteni, nyáron hűteni az épületet, ellenben a szerkezeti anyagok sokkal drágábbak, sokkal több energiát használtak el az elkészítésükhöz, mint amit megtakarítasz sok év alatt a használatukkal, bekorlátozza az épület tervezési lehetőségeit is. Sokszor az ilyen nagy ötletek helyett szimplán figyelni kell arra amit már a rómaiak is tudtak, megfelelő árnyékolással el lehet érni, hogy ne kelljen annyit hűteni nyáron és jó szigeteléssel, jó téglával, hogy télen ne kelljen annyit fűteni.

Nyilván van egy gazdaságilag számítható határhaszon szint, aminél nem éri meg jobban leszigetelni egy épületet. De! Nagy különbség van aközött, hogy nem éri meg nullenergiásra csinálni, és aközött, hogy akkor ne is szigetlejünk.

Ráadásul ez a gazdaságos szigetelési és egyéb energiahatékonysági szint sajnos a mindenkori energiaárakon múlik a legjobban. Ezért nehéz kalkulálni megtérülési időt.

Viszont, ha nem az egyén, hanem az ország és a társadalom szintjén vizsgáljuk a kérdést, akkor a közvetlen gazdasági megtérülés mellett még egy sor érv szól a szigetelés és az energiahatékonyság növelése mellett. Légszennyezés csökkentése; CO2 kibocsátás csökkentés; kisebb energia függőség, ami nagyobb ellátás biztonságot is jelent; stb

A két faszi kb azt mondja mint minden értelmes szakértő a maga területén. A nő semmi konkrétumot nem mond csak feltételez, persze jók az elképzelései.

Szerintem is a tetők a legjobb legjobb helyek a napelemeknek. De bírja a hálózat? Télen mi lesz atom erőművek nélkül?

Az inverterem mai napon 0,2 KWh-t termelt, tegnap 0,9 KWh-t. A 3240 KWp összeteljesítményű rendszer ebben a hónapban összesen 89,3 KWh-t hozott össze, ami kb a harmada mint amit elhasználok!

Jó a passzív ház ház, de kinek van rá pénze???

A házam fűtési energia szükséglete 58.89 kWh/m2a, ez kb 4x-e a passzív házénak, ami max 15 kWh/m2a!

Ezt hogy értem el: padló 15 cm, lábazat 12 cm, homlokzat 22 cm, födém 26 cm (40 cm-vel is csak 55 kWh/m2a körül lenne), 3 rétegű meleg peremes ablakok. Így is 560000 ft/m2-nél járt a ház mikor beköltöztünk...

Hővisszanyerős szellőztetésre 1,5 milliós árajánlatot kaptam anyagköltségre és 500000-ért telepítették volna = +2 millió, így kimaradt.

All in one állandó teljesítményű hőszivattyú 4,1 m + 0,7 m a telepítése!!!

Ez +3,7 millóval több, mint amibe a gázkazán került 700 m3 gázt használok egy évben melegvízzel ~80000 ft/év -->hőszivattyúval kb 40000-be megáll. ki lehet számolni mikor térül meg az évi ~40000 ft megtakarítás!

A passzív háznál a szigetelési költségek kb duplája lesz, a vastagságával arányosan. pl 2 millióba fájtak a nyílászáróim, passzív verzióba meg 5 körül lett volna...