Villanyszerelők, ha egy helyiségben lakáselosztót szereltetek fel, és "csillagpontos" rendszert szeretnék kiépíttetni, akkor minden biztosított áramkörnek vinni kell a lakáselosztó dobozból külön nullát és érintésvédelmet is ugye?
A villanyszerelő, akit hívtam, arra akar rábeszélni, hogy nem kell annyi kábel, és szűk a korábban kiépített cső is, elég lenne ha a gerincen elviszi a nullát és az érintésvédelmet, a kismegszakítókkal ellátott külön áramkörök fázis (fekete) kábelét pedig úgy fűzi be hogy minden külön biztosított fogyasztóhoz külön fáziskábel menne. Tehát csak a fázis lenne csillagpontos, a nulla és a védelem gyakorlatilag közös lenne, vagyis nem a lakáselosztó dobozban, hanem a falban lévő kötődobozokban csatlakozna rá a gerincen körbevitt nullára és érintésvédelemre. Nekem ez még laikusként sem tűnik jónak, miért nem visz minden konnektorhoz önálló kört (fázis, nulla védelem) és miért nem közösíti a lakáselosztó dobozban a nullákat és az érintésvédelem kábeleit?
Nekem van igazam, ha nem engedem így kiépíteni?
Remélem érthető, ahogy leírtam, ennél nem tudom egyszerűbben...
válasza:Általánosságban az áramkör fogalmával dolgozunk villanyszerelésnél. Áramkör az, ami összetartozik. Közös nulla esetén a fogalom értelmezhetetlenné válik. Munkákhoz, stb általános esetben nullát és fázist is le kell választani. Közös nulla esetén ez nem lehetséges. Ésígytovább.
Sajnos, a közös csövet sem ajánlom. Sokan istenítik a már megszűnt magyar szabványokat, azok nem engedték azt, hogy egy csőben több áramkör vezetői legyenek. A mai szabványok engedékenyebbek, az kétségtelen. Igényes ember külön csövekkel szerel, ez bármilyen utólagos beavatkozásnál szitkozódások sorozatát előzi meg.
Én mondjuk másfeles réznél 13-as csövet alkalmazok, a - szintén már a megszűnt szabványokban leírt - szerelési alapelvek alapján (két kanyar után egy doboz, maximális hossz két kanyarral, egy kanyarral, kanyar nélkül) a behúzás általában kenést sem igényel. Aki új létesítésnél olajoz, szappanoz, szilikonoz, stb, az valamit nagyon eltolt.
Most vesztem össze vele, egy szál, 2,5 mm2 méretű nullvezetéket akar körbefűzni, és minden fogyasztó nulláját arra akarja bekötni. Ugyanezt a védelemmel, és csak a fázist szeretné a kismegszakítóktól külön fűzni. Persze a hülye én vagyok, mert nem értek hozzá, és beleszólok, meg nem kell minden hülyeséget elhinni, amit az interneten olvasok, és egyébként is ő harminc éve a szakmában van, blabla...
Tekintettel arra, hogy nem hajlandó úgy megcsinálni a rendszeremet, ahogy kértem, el is búcsúztunk.
válasza:Hát akkor, ha mégvéletlenül találkoznál vele, akkor az alábbiakat dugd az orra alá, ha 30 éve a szakmában van. :)
MSZ 1600/1-77 (visszavonva 2003-ban)
2.1.7. Leválasztás a villamos berendezésnek a táplálóhálózat minden sarkáról való lekapcsolása. ...kétvezetős csatlakozás esetén az üzemi nullavezetőt is meg kell szakítani.
7.1.2. ...egy védőcsőben elhelyezett különböző vezetékeket általában csak azonos biztosított leágazás vezetőiként szabad felhasználni.
Kész lett a rendszerem, természetesen másik szakival csináltattam meg. Hibaáramvédő kapcsoló, külön kismegszakító sütőnek, főzőlapnak, mosogatógépnek, páraelszívónak, szabadon maradó konnektoroknak. :-) Külön csövezve minden áramkör, kis dobozok wagokkal kötve, lakáselosztó doboz is rendezetten, fésűs sínnel, érintésvédelemi és nullázó sínnel,korrektül megkötve. Elégedett vagyok, teljes mértékben. Holnap jöhetnek a festők glettelni.
Viszont, egy valamit mégsem értek. Mielőtt elment, kioktatott a használattal kapcsolatban. Felcímkézte a kismegszakítókat, melyik mit kapcsol, havonta egyszer nyomjunk teszt gombot a védőkapcsolón, szerelvények burkolatát a festő fogja felrakni a fal száradása után, ezért addig nem helyezzük áram alá a konyhát, stb...
És itt jön a lényeg: Ha majd a későbbi használatok során valamiért old a firelé, nem kell aggódni, a világítás továbbra is működni fog! Most akkor az nem lett bekötve a hibaáram kapcsoló hatáskörébe? Nem kellett volna a világítás áramkörét is ilyen módon levédeni?
válasza:Azt kevésbé veszélyesnek ítéli meg a világ. Általában ritka a két és fél méter magasan röpködő felhasználó. :) Tehát a szabvány így fogalmaz, hogy a FI-relé kötelező a dugaszolóaljzatokhoz és a kültéri bármihez.
Amely áramkört nem a FI-relé védi, annál a túláramvédelemnek kell lekapcsolnia hiba esetén - természetesen védelem nem hiányozhat.
Vannak mindkét megoldásnak előnyei és hátrányai is.
válasza:Kérdező, nyugodj meg, ennek előnye, pl. hogy amennyiben este vmiért lemegy a fi, akkor sem maradsz tök sötétben. Lehet akár külön fi-re is rakni, de igazából ha fi előtt van, az sem hanyagság.
Ilyen 0 közösítéssel a '90-es évek elején felújított(!) rendszernél találkoztam utoljára, meglévő, kész nyomvonalnál, ahol nem volt lehetőség több cső utólagos beépítésére, de akkor sem volt ez rendjén. Szóval jól tetted, hogy elzavartad! 30 éve a pályán, így még szégyenletesebb, h ezt merte felajánlani. Én mindig tudtam, h a többség nálam egyszerűbben oldja meg a dolgokat. :) Bár Sztrogoff azért túl tesz rajtam a külön csövekkel. Szappan egyébként a legrosszabb megoldás, surlódásnál szárad és ragad, no meg persze egy idő után amúgy is megszárad, s azt már ki nem húzza a traktor sem.
10 év múlva úgy is nyomtatva lesz ez is, a meló "öltönyös" része marad csak meg nekünk.
Igen, ma beszéltem vele, valóban azért maradt ki a világítás kör a fireléből, mert ha a hibaáram védőkapcsoló old valami miatt az esti órákban, akkor nem maradunk sötétben. Amúgy kismegszakítója a világításnak is van, amit a mester a lámpa teljesítményéhez méretezett, és érintésvédelem is ki van építve a világítás körön is, be is van kötve a lámpatestre.
Mindenkinek nagyon köszönöm a segítséget, nyomtam a zöld kezeket!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!