A szocializmusban hogy építethettek házakat tervrajz meg bármiféle mérnöki tervezés nélkül?

Vicces a kérdés. Természetesen kellett tervrajz házépítéshez, anélkül nem engedélyeztek semmit.

Olyan viszont gyakran előfordult, hogy nem volt megfelelő alapanyag az építkezéshez, és eltértek a tervrajzon elképzeltektől.

Ha az építési hatóságnál lazák voltak, és nem ellenőrizték, hogy minden a tervek szerint épült meg, akkor úgy maradt.

Tervek pedig mindenre születtek. Többször is volt "ötéves terv", "hároméves terv", csak éppen ahogy mondani szokták, ember tervez, Isten végez...

Tervezőirodák is voltak. Erről itt egy könyvajánló:

[link]

nekem még meg van az 1988-as tervkönyv, amiből a szüleim kiválasztották, milyen házat szeretnének. illetve a helyi viszonyokhoz, főképp a lejtős udvarhoz igazított terv belőle. még az is rajta van, milyen változtatást tiltottak le.

a nagy különbség, hogy akkoriban mindenki építkezett, 85-95 között itt 4 utca épült fel a semmiből. mindenki azt csinálta amihez értett vagy éppen nem értett, de ment segíteni. nálunk a villanyszerelő a villany után a járólapot is lerakta a konyhában, cserébe apám a teherautójával futott neki pár ingyen kört alapanyagért. a mérnök csak a fontosabb lépéseknél jött ki, ő is építkezett a pár házzal odébb. elmondta, mit hogy, aztán egy kőműves és pár rokon, haver már csinálta is.

Szevasztok!

Ez egy érdekes kérdés ami miatt élvezettel olvastam végig a hozzászólásokat.

Én Csepelen születtem nagyszüleim 1956-ban építkeztek Királyerdőben ekkor az ő házuk úgy festet mint egy árva ház a kiparcellázott területen.Az érdekessége ahogy írtátok a Kádár kocka erről én is hallottam.Jellegében ezek a házak kialakítása egy kaptafa volt utca frontra néző ablakokkal vagy dupla vagy tripla ablakokkal.A miénk speciel tripla ablakos volt északi fekvéssel nyugatra további ablak a szobában,a veranda déli és nyugati ablakokkal majdhogynem a fal teljes egészét szimpla üveg fedte.A bejárat ellentétesen az utca fronttal,máshol esetlegesen merőlegesen de a tény a szoba ablakok mindig utca frontra néztek.Jellegzetes kocka forma szinte mindenhol felfedezhető a mai napig.

Az építkezési anyagokra visszatérve a ház önmagában olyan volt mint egy tarka tehén.A normál b20-b30-as úgy mint a kis és nagy méretű téglák kavalkádja volt mikor mire volt pénz.Még sejtfalas anno drágább "hőszigetelő" tégla is volt benne.A nyílászárok már azonban egy igen érdekes része volt a háznak és tükrözte az építőanyag hiányt szinte 4 különböző fajta volt rajta található csak ajtókból.A bejárati ajtó egy dupla szárnyas sz:160xm:310 az ajtó szárnyakon egy egy nyitható ablakkal.Tudomásom szerint a nagyszülők belvárosi ház bontott ajtót építettek be vagy kummantott.De nem ragozom érdekes éra volt az tuti.

Nem csak az épületek voltak stabilabbak a szocializmusban, maga a mindennapi élet is. A reálbérek lényegesen magasabbak voltak még a melósoknak is, mint ma. Kb nettóban ma egy gyári munkásnak 180-200eft nettót kellene keresni, a 80as évek szintjéhez. Pl. szofi 12Ft, 1kg kenyér 6Ft, 1l tej 6Ft, 1Q cement 100Ft,...Az átlag melósbér pedig 8-10eFT nettó/hó a 80as években. Az értelmiség 10-20eFt/hó.

Igen régebben a melóst jobban megbecsülték.

Ezért is van az, hogy aki teheti elhúz innét nyugatabbra, amint lehet.

Ez kicsit OFF volt, de talán mégsem.

Az egész szocializmus egy nagy hányás volt épületeikkel együtt. Lehet, hogy mérnökök tervezték de inkább ne tették volna. Mert szépérzékük az bizony nem volt.

Sem a szocialista sem a mai építészet nem ér egy Ybl nyomába.

"A szocializmus nagyobb kárt okozott Budapest építészetében min a második világháború"

Majdnem lebontatták a Belvárosi Plébánia templomot is ami 1046-óta áll ott. Ennyit a szocializmus stabilitásáról.

Bunkók által létrehozott bunkóknak való rendszer volt.