A hőtükröt egy rétegrendben hogy lehet figyelembe venni U érték számításakor?
Ne haragudj, ha egy kicsit távolabbról kezdem a választ, de kicsit bővebb magyarázat tartozik hozzá, hogy megértsd.
A hő egy különleges állatfajta, kétféle mennyiségről beszélünk vele kapcsolatban: az intenzív (kiegyenlítődő) mennyisége a HŐmérséklet. Az extenzív (összeadódó) mennyisége a HŐmennyiség. Az egyiket Celsius fokban mérjük (mi magyarok) a másikat Joule-ban (vagy kWh-ban).
A hőmennyiség 3 féle módon terjed.
Hősugárzással (radiáció)
Hőáramlással (konvekció)
Hővezetéssel (kondukció)
Az U érték, a falazatok "hőátbocsátási tényezője" csak a hővezetéssel terjedő hőveszteséggel foglalkozik. A szabvány szerint ha az U=1 akkor négyzetméterenként 1 Watt a hőáram, ha a felület külső és belső oldala közt 1 fok a hőmérséklet-különbség.
A hőtükör ellenben a sugárzással terjedő hőmennyiséget próbálja csökkenteni. Szóval az U értékbe nehezen foglalható bele, legfeljebb tapasztalati mérésekkel tudnál kalibrációs görbéhez mérési pontokat felvenni, és interpolálással jó közelítéssel számolni.
Valahogy mégis számít, mert tudomásom szerint az ablakoknál a korszerű üvegezésnél sokat javítottak az szigetelő képességen a LOW-E (alacsony emisszió) néven elterjedt bevonattal, ami egy szemmel nem látható hővisszaverő réteget jelent. A látható fényeket átereszti de a hősugárzást jól visszatükrözi.
Nálunk UG=1.0 van jelölve a 2 rétegű thermo üvegen. Ezzel szemben a régebbi lakás 2 rétegű üvegezése tudomásom szerint kb. 3,6 értékű.
Feltételezem, hogy ezek az értékek csak méréssel határozhatóak meg, mert a hősugárzást matematikailag sokkal bonyolultabb lenne leírni.
A sugárzó hőnek ugyanis az a tulajdonsága, hogy a hőmérséklet emelésével változik a sugárzás hullámhossza, amire az alkalmazott hővisszaverő anyagok változó módon reagálnak. De nyilvánvaló, hogy egy lakóház hőtechnikai méretezésénél jelentős egyszerűsítéseket alkalmaznak. Itt ugye korlátozottak a hőmérsékleti határok.
Köszönöm a válaszokat!
Lényegében felvettem egy rétegrendet, ami tartalmazott 1cm légrést. Kiszámoltam a légréteg belső és külső oldalán mennyi a hőmérséklet. a hővezetési ellenállásokból.
Ezután kiszámoltam 0,92 emissziós tényezőt figyelembe véve és 22 fok belső és -1 fok külső esetén, mekkora a légrétegben a hőáram terjedéssel és sugárzással. Ez kb. 20%-al lett több, mint amit a fal U értékből számítottam.
Vagyis lehet, hogy valamilyen mértékben bele van véve az anyagok lambda értékébe, hogy a sugárzás is csökken a hőterjedés lassításával?
Ha igen, akkor nem voltak pontosan a kezdeti adatok sem, de a nagyságrendeket kb. tükrözheti.
Kicsit maradi, és konzervatív vagyok, így a légrést nem is értem a leírásodban.
Amúgy ez az U érték meg lambda egy nagy parasztvakítás.
Mondjuk első közelítésben számolni esetleg talán ér valamit.
De ha elolvasod hozzá a vonatkozó DIN szabványt, rájössz, hogy ezt olyan szabványos körülmények között mérték, amikor a szigetelő anyag álló levegőben volt a laboratóriumban.
A valóságban meg csak egy időjárási front kell hozzá, és máris 30 kilóméter/órás jeges szél fúj a hőszigetelésed külső oldalán a nemesvakolaton - ami a gyárilag közölt értékben természetesen nincs benne, és ha reklamálnál, hogy az aranyáron megvásárolt hőszigetelés nem tudja a gyári értékeket, akkor az orrod alá dugják a szabványt - hogy elnézést kérünk, de a szél nem volt belekalkulálva. És azzal, hogy a szabványszámot leírtuk, ezzel mi ezt az Ön tudomására hoztuk, szóval ne tessék reklamálni!!!
Képzeld el a légrést a falazat és a hőszigetelés között. Elméletileg csak, hiszen valahogy oda is kell rögzíteni, így már hősugárzás helyett megvalósul a hővezetés.
De ez most nem érdekes, csak tudni szerettem volna, hogy vehető bele a képletbe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!