Radiátoros, vagy padlófűtéses rendszer gazdaságosabb egy adott, X m2-es helyiség / ingatlan felfűtésére? Melyiknek mik az előnyei és hátrányai?
Köszönöm. Kicsit tudományosabb (fizika) érvelést kérhetek?
Kényelmi szempontból nyilván a legjobb a 2 kombinációja,
sőt még a falfűtés is ráadásként ... nyilván teljesen új
ingatlan esetében ... ;-) Tehát a kulcsszavak még
egyszer: GAZDASÁGOSABB, ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK.
a vegyes tudományosabb részét te is tudod, a radiátor visszatérőjét szokták a padlófűtésbe küldeni.
a kérdésedre meg amúgy sem lehet megfelelő választ írni. a falfűtés a legalacsonyabb hőfokú vizet igényli, és kiváló komfortérzetet ad. de hiába gazdaságosabb, ha egy adott házban ez a fűtési energia édeskevés, csak a 60-70 fokos radiátorok jönnek be.
egy fűtési rendszert egy adott házra szokás méretezni és aztán kitalálod, hogy melyik lesz a leggazdaságosabban üzemeltethető ott. adott házban, adott környezetben, adott......
Oké, akkor kicsit pontosítok, megadok 1-2 adatot:
- családi ház, nagy (180+ m2, 2 szint + beépített
tetőtér)
- 40-es külső falak kisméretű, tömör téglából
- a fűtött alsó szint sehol sincs a külső talajszint
alatt
Ettől elvonatkoztatva, objektíven (mondjuk a
földszintünk fűtése szempontjából) érdekelne,
hogy adott légköbméter felfűtése padlófűtéssel,
vagy radiátorokkal GAZDASÁGOSABB, mert nyilván:
- a radiátoros megoldás olcsóbb, de kevésbé komfortos
- a padlófűtés komfortosabb (mindjárt a lábnál meleg
van és ugye a végtagok hőmérséklete a komfortérzet
szempontjából igencsak meghatározó), DE allergiát
okoz, mert keveri a port, ami nem egészséges
Na, akkor ezekkel a szempontokkal meg is volnánk.
Tehát ami érdekelne:
1. Melyik rendszer karbantartása olcsóbb?
2. Melyik gazdaságosabb?
Feltételezéseim, további kérdéseim:
Előfordulhat a padlófűtés csöveiben dugulás, törés,
stb.? Mert akkor ugye ugrik a burkolat is, ha javítani
kell, nemde? Nem tudom mennyire könnyű megtalálni akár
egy dugulás pontos helyét ...
A padlófűtés feltételezéseim szerint többet kell,
hogy fogyasszon, hiszen nagyobb testet használ
"hősugárzó közegként" (fizikusok majd kiigazítanak,
ha nem így van, vagy nem megfelelő a kifejezés -
a lényeg, hogy értitek) és nem közvetlenül a levegőt
fűti, hanem előbb a padlót. Feltételezem, kerül a
fűtéscsövek alá valami hőszigetelés, hogy lefele ne
vesszen el annyi hőenergia, de akkor is hasonló a
helyzet, mert fel kell fűteni a burkolatot.
Na, akkor ezekről helytállóságáról ha nyilatkozna
valaki ... :-) Köszönöm.
Pontosan ezek a kétségeim voltak nekem is, mint neked. Szerencsére volt egy évem, utánanézhettem nagyon rendesen a dolgoknak, én is mindkét rendszert kiépíttettem. És a használat során néhány dologról kiderült, hogy urbanlegend. Szóval elég lett volna csak a padlófűtés, ha 100%-ban arra tervezni van bátorságom.
A valóságban kiderült például, hogy téveszme miszerint a padlófűtés lebegteti a port. Fekete virágtartóim vannak, több magasságban van tartó polca. Sem a 10 cm-es sem a 20cm-es magasságban nincs több por, mint a fentebbi polcain. És ez nem az elmélet, hanem a gyakorlat. Nem lebegteti a port és nem okoz allergiát egy jól kivitelezett padlófűtés!!! Igaz, korrektül megcsinált, egyenletesen és sűrűn tekert padlófűtés van, a padozat egyenletesen meleg (nem szigetekben) és 28 C foknál nem melegebb a felületi hőmérséklete. 8 cm beton van felette, nagy a hőtehetetlensége, de a szabályozás ezt figyelembe véve korrektül megoldható.
Az sem igaz, hogy drágább lenne a fűtés a nagy tömege miatt, mert a hő végülis benn marad a házban. Ha tudsz falfűtést csinálni, az még jobb, mert oldalról is kapod a sugárzó hőt. (Nyilván arra a falra majd szekrényt nem tehetsz!) A komfortérzet nagyon jó benne. Ha megfelelő a páratartalom, egy C fokkal hűvöseb levegőben is jól érzed magad egy radiátoros házhoz viszonyítva.
A keringési körbe beépíthető iszapleválasztó, így a dugulás a padlókörben megelőzhető!
Persze, jól sejted, a padlófűtés alá rendes hőtükröt és komoly hőszigetelést kell rakni!
De a felületfűtés, és a hőmérséklet majdani szintentartása talán 2-4 százalékkal többe kerül árban, (mintha lengeted a hőfokot, hagynád hűlni a házat éjszaka, vagy napközben és felfűtöd mire kell), szóval a felületfűtés által szintentartott hőfok nagyon kellemes konfortérzetet ad, minden egyenletesen meleg, a bútorok és azok ülőfelületei, no és persze maga a padló.
Amúgy csak egyszer kell felfűteni a padló össztömegét a fűtési szezon kezdetén, utána már csak szinten kell tudni tartani, szóval energiában nem veszélyes az az egy alkalom.
Nekem viszonylag jó gépészem volt, de még ő sem volt tisztában teljesen ezzel. Szerinte csak padlófűtéssel nem lehet a házamat felfűteni elméletileg. A gyakorlat meg azt mutatja, hogy lehet. (Nyilván a törölközőszárító radiátorok mennek a fürdőszobákban.) Szóval ide nem is fizikus, meg nem is mérnök kellene, hanem olyan szakember aki jól ért a termodinamikához. Mert a hő egy bonyolult fogalom, és terjed radiációval (sugárzással), konvekcióval (lekeveredéssel) és kondukcióval (vezetéssel). És a hőenergia az amit megtermelsz a kazánodban (Joule vagy régiesen kalória) de a hőnek mint extenzív mennyiségnek az intenzív párját a hőmérsékletet, ill. annak kellemességét élvezed végül Celsius fokokban.
Nem is beszélve arról, hogy felületfűtéssel elég 35 fokos előremenővel dolgoztatni a kazánodat/hőszivattyúdat/kollektorodat és pédául egy kondenzációs gázkazán ebben az üzemmódban dolgozik a leghatékonyabban.
Szóval én mindenképpen a felületfűtést preferálom, ha a komfortérzet fontos. Kb 2%-kal drágább a fűtés mint radiátorral (aminek több oka is van).
adataidhoz annyit tennék hozzá, hogy a kism tégla hőtárolása elég jó, de a hőszigetelése csapnivaló. ha leszigetelnéd, akkor kiváló összhatás lenne.
por lebegtetés miatt 40 foknál melegebb vizet nem szoktak padlófűtésbe keringtetni.
alacsony előremenőre jó a kondenzációs kazán. ha olcsó a fa a környékeden sok más tüzelő is beszerezhető/keletkezik, akkor vegyes kazán pufferrel.
esetleges hőszigetelés után is előnyösebb az alacsony hőfokú rendszer, jobban kitudod használni, komfortosabb.
ha táblázatba összehozod a komfortosságot, kényelmet, kiépítési költségeket, éves fenntartási költség, esetleges javítási költség, szigetelés utáni használhatóságot.
itt van egy rétegrend szerkesztő: [link]
valami saccoláshoz érdemes utánaszámolnod,kb mennyi hőre is lenne szükséged, így és 10cm szigeteléssel; mostanában egyre gyorsabban csökkentik az értékeket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!