Mennyibe kerül a 10 cm vastagságú KŐZETGYAPOT HŐSZIGETELÉS m2-e teljes rétegrenddel, állványozást is beleszámítva?
Főként azok válaszát várom, akik már szigeteltetettek az
anyaggal, illetve hamarosan aktuálissá válik náluk és már
érdeklődnek az ügyben. Köszönöm előre is az ÉRTELMES,
RELEVÁNS hozzászólásokat! :-)
válasza:Köszönöm a választ!
Szerencsére elég körültekintő vagyok bármilyen vásárlás,
megrendelés esetén, úgyhogy ezzel nem lesz gond ... :-)
Eleve csak megbízási szerződéssel, minimum 5 év (de inkább
10 év) garancia vállalása mellett szigeteltetnék.
Azért kőzetgyapottal, mert utánaolvastam és sokak szerint
jobb a légáteresztő képessége, valamint éghetetlen és a
polisztirol EPS-hez hasonlóan lehet/kell hálózni, vakolni,
stb. Az árkülönbség így nem jelentős ha jó helyről, jó
áron sikerül beszerezni a táblákat, maximum a szállítás
költsége lehet jelentkezhet többletként.
"Az is fontos lehet, mennyi időre vállalják, mert száraz, nem túl meleg időben 2 hét alatt is lehet végezni, de majd meglátod, az időjárásnak is együtt kell működnie."
Értem én, de az nálam nem játszik, hogy körülállványoznak
250 m2 falat, aztán meg hetekig itt áll az állvány bérben,
csak mert a mesterek nem tudnak dolgozni ...
Szóval csak és kizárólag fix időre szerződtetnék bárkit.
:-)
válasza:EPS (8 cm) + rétegrendek teljes egésze (ragasztó, háló,
stb.) színnel + állványozás + munkadíj együtt 5500 Ft /m3.
Ezt az árajánlatot kaptam polisztirolra kb. 1 hónapja.
Más munka kapcsán volt kint egy kivitelező és csak
érdeklődésből kérdeztem rá. Ami nincs benne: külső
ablakpárkányok.
Nem szeretnék beleszólni de mivel én is hamarosan szigetelem a házat én is jól utánnanéztem a szigetelés módoknak.Mivel elég jól beleástam magam kiderűlt hogy a kőzetgyapot szigetelést hiába rakom fel azért mert páraáteresztő mikor a téglafalazat csak 1% párát képes átengedni.Beillesztem ide egy tőlem ezen téren okosabb ember írását
Kőzetgyapot vagy polisztirol szigetelés legyen ?
„Lélegző falak” - ez a kifejezés bár nem műszaki fogalmat takar, gyakran alkalmazzák. Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői utánajártak, hogy mit értenek a kifejezés alatt annak használói. Kiderült, hogy a „fal lélegzésén” azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztüli távozik. Ezt hasznosnak tartják, mivel így a helyiségben nem tud a pára feldúsulni, és így elkerülhetőnek gondolják ennek kedvezőtlen következményeit (belső kondenzáció, penészesedés és gombásodás). A pára – ez fizikai tény – diffúzió révén a parciális nyomáskülönbség hatására átjuthat a külső határoló falakon. Az is tény, hogy ennek a nagyságát bizonyos mértékben „irányítani” lehet a tervezés és/vagy hőtechnikai korszerűsítés folyamán. A tanulmány szerzői* vizsgálatot végeztek, melynek során a különböző külső léghőmérséklet mellett fellépő diffúziós és szellőző levegővel távozó páraáramokat vetették össze. A számításokat egy 65 m2-es, négy személy által lakott lakáson végezték el, amely külső határoló falai 25 cm vastag tömör téglából készültek, és összes felülete (az ablakok beszámítása nélkül) 30 m2. Az irodalmi értékek alapján, a használat során óránként 300 g pára termelődik a lakásban. A számítások során 3 variációt elemeztek:
nem hőszigetelt falak,
12 cm vastag polisztirolhabbal hőszigetelt falak,
12 cm vastag ásványgyapotból készült lemezekkel hőszigetelt falak.
Az eredmények azt mutatják, hogy a távozó nedvesség elenyésző része jut a határoló falakra, mivel majdnem az egész kilépő nedvességet (több mint 97%-ot) a szellőzés távolítja el még akkor is, ha a légcsere mértéke csekély. Ha a légcsere legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falakon keresztül. A hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása.
Ezt a számítást már 3 helyen is megtaláltam.Bár a hozzá nem értők ami ebben az esetben 90%-a szakembereknek ezt az adatot nem mondják el.Én ez alapján maradok a gyorsabban felrakható és azért olcsóbb polisztirolnál.Remélem ez is segít önnek a döntésben.
@ luis79:
Először is köszönöm a segítő hozzászólást!
Szeretnék is mindjárt reagálni rá néhány pontban,
PRO és KONTRA, míg viszonylag friss a téma:
1. Véleményem szerint a polisztirol hőszigetelés hazai
elterjedtsége miatt olcsóbb. Nem gondolnám, hogy sokkal
(napokkal) gyorsabb a felrakása, mint a kőzetgyapoté.
Természetesen hozzáértő kivitelező csapat esetén ...
2. A hazai családi házak 2/3-a (ha nem több) rendelkezik
műanyag nyílászárókkal, sok (mint a mienk is) teljes
egészében. Ez esetben talán szerencsésebb a falakon NEM
műanyag hőszigetelő anyagot alkalmazni, mert noha jómagam
is gyors átszellőztetés párti vagyok (szinte az összes
ablak kinyitása, télen 2-szer 10-15 percre), télen a
fagyos északi szél 2-szer 10-15 perc szellőztetésnél is
képes 1-1,5 fokot hűteni a termosztátnál, ami miatt pedig
gyakran kapcsol a fűtés ... Na, szerintem ezért is
szerencsésebb egy (még ha minimálisan is) légáteresztő,
természetes(ebb) szigetelés alkalmazása.
3. Egyben nem vagyok biztos abban sem, hogy a
műanyag szigetelés IDŐTÁLLÓBB, mint az ásványgyapot.
4. Az ÉGHETETLENSÉG különösebben nem döntő, de tény, hogy
a polisztirol nem az, a kőzetgyapot igen. Ettől
függetlenül persze a tető marad fa szerkezetű és tűz
legtöbbször bent keletkezik. :-( Sokan ezekre nem
gondolnak, de azért jól hangzik az "éghetetlen"
szigetelőanyag koncepciója ... :-)
5. Sok rémhírt hallottam róla, hogy bogarak, madarak,
szinte az egész természet :-) beköltözhet a polisztirol
szigetelés alá ... (harkály vájja, stb.) Ez hogy adódhat?
Mit "packáznak el" :-) a mélyen tisztelt "mesterek"?
válasza:Már bocsi, de a kőzetgyapot A1 vagy A2-es kategória, ami azt jelenti, hogy nem ég.
Ad 2.: a tetőnél, és egyéb helyeken használt anyagokat kezelik tűz ellen. Égéskésleltetést legalább elérnek vele, na meg a födém is úgy van kialakítva, úgyhogy ettől nem kell félni annyira!!!
Ellenben az XPS-sel, meg EPS-sel, ami bizony ég, egy gyenge E vagy F kategóriával!
Szóval ezt ne vedd alapul abban, hogy melyiket választod.
Fűtés.
Erre való az a módszer, hogy arra a kb. 10 percre leveszed a termosztátot. Ha kinyitod az ablakot, tök mindegy, hogy fa vagy műanyag nyílászáród van, vagy kőzetgyapot vagy EPS/XPS hősziged.
Pluszban a műanyag nyílászáróknál, ha olyanod van, abban van légrés, ami engedi szellőzni a helyiséged, kihűlés, és huzat nélkül. Megvan ennek a technikája, hogy mit hogyan csinálnak.
Az pedig marhaság, hogy a szellőzés miatt nem akarsz ilyen vagy olyan hősziget. Alapból egy 38-as téglafalnál már alig van szellőzésed (arányaiban véve). Csak gyorsabban hűl a felületed, ha nem szigeteled le rendesen, ami ugye nem lesz probléma. De a ragasztók, meg minden ilyesmi miatt tök mindegy, melyik móddal szigetelsz, mert azok légáteresztő képessége erősen konvergál a 0-hoz.
A polisztirol felrakása arányiban gyorsabb, mint a kőzetgyapoté. Ezt vagy teljes felületen, vagy meghatározott helyeken pogácsányi ragasztóval, netalántán dübel-lel rögzítik. Igen, a kőzetgyapoté is ilyesmi, de tapasztalatom szerint valamivel hosszabb folyamat.
Az állatos megjegyzésedhez nem tudok mit szólni. A polisztirolt hamarabb ki tudják vájni, de szerintem ennek kéne az utolsó szempontnak lennie, ha választasz.
Az, hogy melyik időtállóbb, rengeteg tényező befolyásolja, amiből a legfőbb az a kivitelezés, meg az anyag milyensége.
Árak:
Ez nagyon különböző lehet.
- Vedd az alapanyagaid árát négyzetméterben (ez az egyik legváltozóbb)
- Munkadíjat leosztva (állványozás, szigetelés, festés), na itt el tudnak szállni maguktól
- Állvány kölcsönzése, ha ilyened lesz, de koránt sem biztos.
Gyorsan néztem egy példát.
Téglafalnál, vagy vasbeton falnál, tök mindegy, ott a 6 cm-es, meg 10 centis van feltüntetve, utóbbi 4700 körül/nm. Ebben mondjuk csak a munkadíj és az anyag van benne, állvány nincs.
De mivel kértél árajánlatot, abban is láthatod, hogy mi, merre, mennyi. Ez a polisztirol szigetelésekre értendő!
Kőzetgyapotnál az anyagköltség (csak a gyapot) 1 nm-re, a 10 centisből, 450 Ft körül van, a polisztirol a 10 cm-es ugyanennyi felületre 500-600 Ft között mozog.
Ragasztót ne kérdezd, fogalmam sincs.
De ha ezt a fő árat nézed, kb. egy árban vannak, mondom ezt úgy, hogy a ragsztót nem tudom, mennyibe kerül!!!
Előző hozzászólnak:
Köszönöm a választ. Hozzá is szólnék. :-)
"Már bocsi, de a kőzetgyapot A1 vagy A2-es kategória,
ami azt jelenti, hogy nem ég."
TŰZÁLLÓSÁG, ÉGHETETLENSÉG
Nem vitatom a kőzetgyapot éghetetlenségét. Ha figyelmesebben
elolvasod a 4. pontomat, azt írtam, hogy "polisztirol
nem az, a kőzetgyapot IGEN" ... Viszont ha tovább olvasod,
látod, hogy véleményem szerint ez különösebben nem
lényeges szempont, mivel tűz bent is keletkezhet. Sőt,
véleményem szerint manapság többnyire bent keletkezik
elektromos hiba, sűtés-főzés, stb. miatt ...
"a tetőnél, és egyéb helyeken használt anyagokat kezelik
tűz ellen"
1. És szerinted ez a bevonat mennyire hőálló, illetve
időtálló? Mi van, ha nem kened újra legalább 10 évente?
Mert gondolom, a nanotechnológiai úton kezelt építőanyagok
kis hazánkban manapság még nem igazán elérhetőek, illetve
megfizethetőek. Meg egyébként sem egy húzó ágazat az
építőiparban, mert marha drága ... Egyedül egy kerámia
hőszigetelő bevonat kezd terjedni, de az sem eszeveszett
mértékben ... :-)
2. Kíváncsi lennék, hogy kened újra a szarufákat és
gerendákat, tetőléceket, stb. a cserép alatt, vagy ha esetleg
a tetőd már mondjuk alá van szigetelve a cserép alatt
(pl. üveggyapottal) és alá is van fóliázva ...
Meg amúgy is, szerintem nincs ember, aki ezzel foglalkozna.
3. Nyilván manapság már korszerűen kezelik a tetőszerkezet
építőanyagait tűz ellen, de gondolod, hogy a jelenleg álló
házak nagy része ezekből az anyagokból készült?
Na, akkor vissza a magyar realitáshoz! :-)
SZELLŐZTETÉS
Már ne haragudj, de a "fűtés" bekezdésed kicsit ellentmondásos.
Egyszer ezt írod: "Erre való az a módszer, hogy arra a kb. 10 percre
leveszed a termosztátot. Ha kinyitod az ablakot, tök mindegy, hogy fa
vagy műanyag nyílászáród van"
Ezt nekem azt sugallja, hogy ne szellőztessek, amit gondolom,
Te sem gondolsz komolyan!! :-) Pont ettől lesz penész, mivel nem
fog távozni a pára ... Hiszen te magad írod aztán, hogy
"Alapból egy 38-as téglafalnál már alig van szellőzésed
(arányaiban véve)" Aztán még ecseteled, hogy a hőszigetelés
bármelyik típusnál a ragasztó felvitelével ez még inkább fokozódik.
Van külön olyan termosztát beállításom, ami a kívánt értékkel
(nálam -5 C fok van beállítva) lejjebb állítja a kapcsolási hőmérsékletet.
Vagyis szellőztetéskor nem megy a fűtés.
Csakhogy az épület ettől még hűl szellőztetésnél, amit
a termosztát hőmérője érzékel és visszakapcsoláskor
(szellőztetés végeztével) indítja a rendszert.
VAGYIS tök mindegy, ha leveszed a termosztátot, attól még
hűl a lakás. Gondolom, ez egyértelmű.
Szellőztetésnél 1 dolgot kell kerülni, amitől sok penész képződhet:
A HOSSZÚ SZELLŐZTETÉST TÉLEN!
EZ ESETBEN A SAROKPONTOK UGYANIS TÚLHŰLNEK ÉS ITT LECSAPÓDIK A PÁRA.
EZÉRT KELL GYORS "ÁTHUZATOLÁSSAL" SZELLŐZTETNI, DE NEM SZELLŐZTETNI,
MÁR NE HARAGUDJ, DE SZERINTEM OSTOBASÁG ÉS AZ IGÉNYESSÉG HIÁNYÁRA VALL.
"Pluszban a műanyag nyílászáróknál, ha olyanod van, abban
van légrés, ami engedi szellőzni a helyiséged, kihűlés, és
huzat nélkül. Megvan ennek a technikája, hogy mit hogyan
csinálnak."
De szép lenne, ha így lenne! Ilyen szellőzőket lehet
utólag is furkálni amúgy, ennek is megvan a technikája.
Tudom, mert már erre is van árajánlatom.
Csakhogy nem gondolnám, hogy a SARKOK (ahol ugye penész
képződik a lecsapódó pára miatt szinte mindenkinél, főleg
fűtési szezonban) átszellőztetése ezekkel a kis légrésekkel
megoldódik, illetve tuti, hogy NEM. Légcsere persze van, de
nem intenzív.
Persze páran tiltakozhatnak, hogy náluk nincs penész, de azért
én megnézném a helyiségeik sarkait intenzív fűtési hónapokat
követően. Egy esetben tartom elképzelhetőnek: beépített
szellőztető rendszerük van a tető felé + elég nagy helyiségeik
ahhoz, hogy megtehessék, MINDEN bútorukat a falaktól legalább
0,7 - 1 méterre helyezzék el. Ez legtöbbünk esetében maradjunk
annyiban, hogy azért jelenleg még nem jellemző ... :-)
Összességében abban igazad van, hogy a 2 szigetelőanyag m2 ára
hasonló, ezt én is ellenőriztem már több helyen. A kivitelező
munkadíja, referenciái (csakis ismerősnél már szigetelt szakember
jöhet szóba) és az állványozás ára lesz a döntő a választásnál
valószínűleg ...
Még ezt a mondatodat nem értem amúgy:
"Csak gyorsabban hűl a felületed, ha nem szigeteled le rendesen,
ami ugye nem lesz probléma."
Nekem az. :-) Nem tudtam értelmezni, ha haragudj ...
válasza:Te a szellőztetős részt tökre félreértetted, és ahogy most olvasom, kiforgattad.
Én azt írtam, hogy mindegy, hogy milyen szigetelésed, nyílászáród van, ha szellőztetsz, mert így is, úgyis hűl a lakás. A termot azért írtam, mert legalább addig nem fűt, amíg nyitva van az ablak, csak utána, hogy visszafűtsön. Ez elkerülhetetlen, ne próbáld meg megspórolni. Egyértelmű, hogy kell szellőztetni, én is szoktam, télen 2-3-4 óránként, helyiségtől függően, 5-10 percre, mert ez az egészséges.
Szóval ezzel azt írtam, hogy mivel szellőztetni így is, úgyis kell, mindegy, milyen szigetelésed, ablakod van, a lakásod akkor is hűlni fog.
De várj, kifejtem. Ha kinyitod az ablakot 10-15 percre, a levegő lehűl, aminek következtében a falon lévő vakolat/festéken keresztül a tartószerkezeted is. Ez hőtechnika. Ahhoz pedig igenis energia kell, hogy visszamelegítsd, így semmiképp sem fogod megúszni az újrafűtést. Tehát vagy szellőztetsz, vagy nem kell visszafűteni. Biztos, hogy az első megoldást választod, mint mindenki. Ebbe törődj bele!
A nyílászáróknál a beépített, vagy utólagos légrés főként erre van, hogy ne penészedj intenzív fűtési időszakokban sem! Se a falakon, se a sarkokban, se sehol, mert az éppen annyi mozgást enged, hogy ezt elkerülheted. Ha ez jól van kivitelezve, megúszod a penészt, és az ezzel járó kellemetlenséget. Nem kell oda állandó intenzív légcsere.
Az az állításod, miszerint a sarkok miért penészednek, nem teljesen helyt álló. A sarkokban van általában a legnagyobb, vagy a létező hőhíd a lakásban, ezért kényesebbek, mint a többi rész, azonban nem azért lesznek penészesek, mert kinyitod az ablakot hosszabb időre télen, és ott csapódik le a pára. Penészes lesz neked az a sima páratartalomtól is, akár nyáron, ha nincs normálisan megcsinálva. Nem mondom, hogy ott tilos lecsapódnia a párának vagy kialakulnia penésznek, de nem ez a fő indoka a penészedésedésnek.
Ne haragudj, de amit leírsz egy-két helyen, abból a te tájékozatlanságod és ostobaságod tükröződik. Mert a leírtak alapján a legalapabb hőáramlástani, pára- és légtechnikai ismereteid hiányoznak.
Éghetetlenség. Igazad van, én értelmeztem félre a te mondatod, mert ugyanezt fogalmaztad meg.
Fa kezelése:
Nem kell ezt újrakenni, mert egy tartós (impregnált, azaz átitatott), szinte végtelen védelmet képez a fán, a fában, hiszen átitatódik. Ezeket, ha feltetted, nem kell újrakenned, előbb következik be az, hogy tetőszerkezetet kell cserélned, mert a fa tönkrement.
Nem hőállóak, de időtállóak és égéskésleltetéssel kezeltek, már a régieket is! A sóoldatosok 3-4 évente, a habosodó festékek kb. 10-15 évente ELLENŐRIZENDŐK! Nem feltétlenül kell újrakenni, csak ha azt a szakember úgy határozza meg, és igen, ennek is megvan a módja, és van is rá ember.
Ezen kívül szokás volt, főleg beépített tetőtereknél, ha előfordult ezeket szigetelni a lakótér felől, mégpedig általában üveg- vagy kőzetgyapot szigetelőanyaggal, amiről helyesen már te is megállapítottad, hogy éghetetlen. Ezek pedig annyira elegendőek, hogy ki tudj menni az épületből, amíg a tűzoltók kiérnek. De ha tűz van, így is, úgyis van károd, de ha időben reagálsz, a szarufáid lesznek az utolsók, amiket elér a tűz.
Ezen kívül a fákat már nagyon régen is úgy tervezték, hogy beleszámolták, hogy tűznél a fa szenesedni fog, de egy bizonyos idő után, bizonyos szenesedés után is még kell lennie akkora keresztmetsztnek, hogy kitartson!
Az utolsó megjegyzésedre:
Ugye előtte arról volt szó, mennyire hűl ki a lakásod. Erre írtam, hogy mindenképpen hűl, ha nem szigeteled le, akkor a leggyorsabban, de hogy nálad ez nem lesz probléma, hiszen pont a szigetelést akarod megcsinálni/megcsináltatni.
OFF:
Sajnálom, ha úgy érzed, hogy kiforgattam, pedig csupán Téged idéztelek
és értelmeztem a soraid ... :-) Valószínűleg bárki más is ezt hámozta
volna ki belőlük.
Pár dolog csak, amire válaszolnék, de nem szeretek OFF-olni, úgyhogy
ezzel zárjuk is le a dolgot.
1.
Utóbb ezt írod:
"Egyértelmű, hogy kell szellőztetni, én is szoktam, télen 2-3-4 óránként,
helyiségtől függően, 5-10 percre, mert ez az egészséges."
Előtte meg ezt írod:
"Ha kinyitod az ablakot, tök mindegy, hogy fa vagy műanyag nyílászáród van,
vagy kőzetgyapot vagy EPS/XPS hősziged. Pluszban a műanyag nyílászáróknál,
ha olyanod van, abban van légrés, ami engedi szellőzni a helyiséged, kihűlés,
és huzat nélkül."
Már ne haragudj, de ez a két mondat így egymás után nekem erősen azt sugallja,
hogy így nem szükséges a szellőztetés, mert ezen a néhány lyukon keresztüli
kvázi passzív szellőzés rendkívül fantasztikus.
Mindegy. Megbeszéltük, hogy kell szellőztetni. Egyetértek, valamint az 5-10 perccel
is. Másrészt Te rendkívül szerencsés vagy, ha 2-4 óránként tudsz szellőztetni, mert
akkor otthon dolgozol, esetleg nyugdíjas vagy. Szerintem ezt legtöbben NEM tehetik
meg ...
2.
"Ha kinyitod az ablakot 10-15 percre, a levegő lehűl, aminek következtében a falon
lévő vakolat/festéken keresztül a tartószerkezeted is. Ez hőtechnika. Ahhoz pedig
igenis energia kell, hogy visszamelegítsd, így semmiképp sem fogod megúszni az
újrafűtést."
Szerintem ezt senki sem vitatta. :-)
3.
"A nyílászáróknál a beépített, vagy utólagos légrés főként erre van, hogy ne penészedj
intenzív fűtési időszakokban sem! Se a falakon, se a sarkokban, se sehol, mert az éppen
annyi mozgást enged, hogy ezt elkerülheted."
Ha már a fizikai ismereteimet firtatod és leostobázod az embert így látatlanban,
akkor NE haragudj, de én sem mehetek el megjegyzés nélkül eme mulatságos sorok,
illetve a fizikai érvelésed mellett ...
Először is: légmozgás (köznyelvi szóhasználattal huzat, cúg, stb. :-) ) úgy keletkezik
egy épületben, ha egymással szemközti, illetve egymás melletti helyiségek ablakai ÉS
ajtói (nyílászárói) nyitva vannak (szellőztetés), illetve van rajtuk beépített szellőző.
A falak megfelelő száradásához, szellőzéséhez azonban az is szükséges, hogy ez a légmozgás
ne legyen blokkolva, illetve lefojtva pl. túl közel helyezett bútorokkal.
Mivel legtöbbünknek nincsenek hodály, "bálterem méretű" helyiségei, ez sajnos többnyire
nem megoldott ...
Másrészt maradjunk annyiban, hogy olykor előfordul az is, hogy órákra, esetleg napokra be
kell csukni egyes ajtókat különböző okokból. Vagy ez képtelenség? :-O
Nyilván jók valamire ezek a légrések, csak nem sokra. Ezért kell a szellőztetés is.
Hogy a pára nagy részét eltávolítsa. Azt ugye Te sem gondolod komolyan, hogy pár kis lyuk
megfelelő szellőzést enged és tényleg meggátolja a penészesedést egy teljesen bebútorozott
helyiség esetén? A szoba közepén 1 ággyal, albérlet jelleggel esetleg ...
Lehet, hogy elméletben ezt így tanítják, de én gyakorlatból, saját tapasztalatból beszélek. :-)
4.
"Az az állításod, miszerint a sarkok miért penészednek, nem teljesen helyt álló.
A sarkokban van általában a legnagyobb, vagy a létező hőhíd a lakásban, ezért kényesebbek,
mint a többi rész, azonban nem azért lesznek penészesek, mert kinyitod az ablakot hosszabb
időre télen, és ott csapódik le a pára."
Ismét kicsit gyors volt az olvasás és értelmezés Részedről. Kérlek, olvass figyelmesebben! ;-)
Azt írtam, hogy hosszú szellőztetésnél TÚLhűlnek a sarokpontok, ezért lecsapódik a pára.
Te magad írod, hogy hőtechnikailag a legkényesebb részek a sarkok. Nyilván téli szellőztetésnél
ebből az következik, hogy ezek is hűlnek le (hűlnek ki / hűlnek túl) leghamarabb, nemde?
A pára pedig eltérő hőmérsékletű (hidegebb, főleg jóval hidegebb) felületen csapódik le / ki
leginkább, leggyorsabban és legnagyobb mértékben, vagy nem? Lehet, hogy rosszul tudom? :-)
5.
"Penészes lesz neked az a sima páratartalomtól is, akár nyáron, ha nincs normálisan megcsinálva."
Érdekes módon fűtési szezonban, illetve az azt követő ellenőrzésnél több sarokban szinte mindig
találok némi (noha nem jelentős mennyiségű) penészt. Pedig egyes helyiségekben (pl. fürdőszoba,
konyha) még beépített szellőzőink is vannak az ablakokon, illetve szellőztetünk minden fürdést /
zuhanyzást követően, illetve legalább naponta kétszer amúgy is. Nyáron sohasem jelentkezik. SEHOL.
Akkor most hogy is van ez a szellőző dolog?
Na, akkor elmondom miért nincs penész nyáron: mert meleg levegővel, többet szellőztetünk,
így nem hűlnek a sarkok / falak. Sőt, inkább melegednek. A pára pedig megfelelően távozik.
6.
FA TETŐSZERKEZET ÉS ÉGHETETLENSÉG
Az impregnálás tudomásom szerint csak néhány évtizedes gyakorlat itthon.
Előtte tudtommal előszeretettel használtak pl. lenolaj kencét a fa védelmére,
amiről azóta kiderült, hogy akár öngyulladásra is hajlamos ...
"A sóoldatosok 3-4 évente, a habosodó festékek kb. 10-15 évente ELLENŐRIZENDŐK! Nem feltétlenül
kell újrakenni, csak ha azt a szakember úgy határozza meg, és igen, ennek is megvan a módja,
és van is rá ember."
És remélhetőleg a magyar gyakorlat, illetve pénztárca is megvan hozzá ...
Lebontani az egész cserép alatti szigetelést, hogy újrakenjük a fákat-léceket ...
Újabb "tananyag szagú" hozzászólás! :-)
Azt megkérdezhetem amúgy, hogy ellenőriznél egy alászigetelt tetőt?
Lebontod a teljes gyapotot és a fóliát?
Vagy kívülről? Leszeded a teljes cserepet?
Esetleg száloptikával, vagy kézrátétellel? :-)
***
Végül csak egy megjegyzés:
Leostobázni valakit látatlanban, főleg az interneten keresztül, főleg olyas valakit,
aki erre okot nem adott, az intelligencia bizonyos fokú hiányára vall szerény véleményem
szerint ...
Ezzel az életben, élőben légy óvatos azért ... ;-)
Egyúttal szeretném megköszönni segítő hozzászólásaidat és további minden jót kívánok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!