Hőszivattyú vagy gázkazán 2025-ben?

Tény, hogy nem a levegős kültéri hőszivattyú a legjobb, csak az a legelérhetőbb meg a "legolcsóbb".

A szondás valóban sokkal jobb megoldás, de drágább.

A klíma is levegős, viszont sokat számít, hogy több kisebb gépről van szó. Ha az egyik beszarik, a többi ott van még. Persze hmvt nem csinál.

A hőszivattyúnak még nagy hátránya, hogy ha levegős fűtést-hűtést szeretnél, akkor jó vastag légtechnikai csövek kellenek, ami emeletes háznál macera, persze be lehet tervezni. Földszintes esetén elfér a padláson gond nélkül persze.

Vagy vizes lenne és fan coilok adnák le a hideget.

Mindenképp bonyolult az egész. Ráadásul többmindent csinál egyszerre. Padlófűtés, mennyezet hűtés-fűtés, hmv. Ezt mind egyben. Rizikós is lehet.

Nálunk régi ház van, kondenzációs kazán és minden szobára klíma. Egyelőre nappali,ebédlő, 3 gyerek szoba. Még megy majd az új hálóba és a dolgozóba. Hátrány, hogy több kültéri kell. Előny, hogy több láb. Hisz fűthetek kazánnal és klímával is, sőt együtt a kettővel is.

Hűtésre csak a klíma marad, de nem halálos, ha 1-2 hétre kiesik az egyik. Bár nagy hibák nem szoktak lenni.

Hátrány az is, hogy karban kell tartani őket. Klíma esetében én már megtanultam kipucolni a beltérit olyan szinten, hogy le tudom bontani az egész gépet a hőcserélő körül. Sajnos kellett, mert a klímások 99%-a gyökér kókler és nem ért hozzá. Különben sok klímára a karbantartás is drága a garancia miatt.

Nos röviden, én két lábra terveznék. Ha van gáz, akkor érdemes kihasználni.

Jó a hőszivattyú, azonban a beruházási költség óriási. Ami a hűtést illeti, a menyezethűtés hatékony, működtethető hőszivattyúról. Gondos tervezés és kivitelezés szükséges.

Ha van rá pénz, érdemes vele foglalkozni, korszerű módszer. Hosszútávú tapasztalat nincs a berendezések élettartamára, javítására vonatkozóan.

A gázkazános rendszert olcsóbb, egyszerűbb megcsinálni.

Kandallótok mindenképp legyen, mert kell a tartalékfűtés.

Amúgy sose lehet kiszámítani előre hogy mi mikor térül meg; elméleti számítások ugyan vannak, az energiapiac és a politika azonban változékony, zűrzavaros. Amiről ma azthiszed hogy a legjobb, jövőhétre kiderül hogy a legrosszabb döntés.

Bár nem én vagyok az #1-es kommentelő, de én is valami hasonló nagyértékűt kérdeztem volna, talán a kocsi a legjobb, jól beletrafált a gondolatomba...

"Én nem látom a hőszivattyúnak a hatalmas megtérülését."

Ezen mondatod alapján akartam kérdezni, hogy egy új házban, ahol most épül minden, hogyan jött szóba a megtérülés? Ez egy nem túl régi (20-30 éves) marketing fogás, az új dolgok rádsózására. Még akkor megérteném a megtérülés kérdését, ha valami jelenleg is jól működő dolog lecserélésére akarnának rávenni amiatt, mert az újnak az üzemeltetése annyival olcsóbb, hogy megéri "kidobni" a mostani jól működő, de energiapazarló régit, mert pár év alatt megtérül a csere. Nade ha nem egy régit cserélsz, én nem látom értelmét a kérdésnek. De ez csak én vagyok. És ha még ez sem meggyőző, akkor azt kérdezem, hogy miért kell mindennek megtérülnie? Na ekkor kérdezném a kocsit. Kocsit is veszel. Kiadsz érte 4-6-8 milliót. Az mikor térül meg? (Vagy a Picasso festmény a nappali falán, vagy a 2 méteres OLED TV vagy a Herendi készlet az mikor térül meg?) A kocsi, meg a többi érték a kényelmedet és azt szolgálja, hogy jól érezd magad otthonodban.

Az én véleményem szerint a hőszivattyú is a te komfortodat szolgálja, hogy jól érezd magad. A házad értékét növeli, és megtérülni csak akkor térül meg, amikor eladod a házat. Mert egy talajszondás hőszivattyús házat értékesebbnek tartanak, mint egy gázkazánosat.

És akkor mondom a saját tapasztalatomat. Mert 12 éve én is a nullára lepontozott #3-as válaszoló véleményén voltam, és bizony beszereztem a bányakapitánysági engedélyt ahhoz, hogy talajszondás hőszivattyút telepítsek. Igaz a hőszivattyúsokkal is sokat "kötekedtem" mert ők egy 24 kW teljesítményű Viesmann-t akartak telepíteni, de én rávettem őket, hogy csak 10 kW-os legyen. A kéttő olyan mértékben tért el egymástól árban, hogy a különbség negyedéből szereztek be végül egy 24 kW-os gázkazánt is, és egy 8 kW-os modern sparheltet. És én a #11-es kommentelőhöz képest nem is kettő, hanem 3 lábon állok fűtés és vészhelyzet szemponjából. Van egy 3 szintes, jól hőszigetelt (és jó födém szigetelésű, és szuterénes) házam. Ahol a földszinten padlófűtés van leginkább, az emeleten és a szuterénben meg radiátoros fűtés van leginkább (és szintenként van egy-egy fan-coil, amit általában csak hűtésre használunk). A házam hőigénye akkor éri el a 10 kW-ot, amikor odakint -15 fok van. Akkor a 10 kW-os hőszivattyúról átállok a 24 kW-os gázkazánra. Az elmúlt 12 évben erre összesen 2 vagy 3 télen egy-egy hétre volt mindössze szükség. De jó volt, mert tudtam tartani a házban a 22 fokot. (A gázkazánt is csak 3-4 évente ellenőriztetem le, tartatom karban, és még a kéményseprő is elhiszi, hogy nem használom, amikor jön a kéményt ellenőrizni és kíváncsiságból leolvassa a gázórán a fogyasztásomat.)

Ha pedig se gáz se villany nem lenne, akkor leköltöznénk a szuterénbe, gyertyával világítunk, és a sparhelttel fűtünk és azon FŐZÜNK. Erre van 10 mázsa fám a sufniban. (Olyan száraz már, hogy szalonnasütéshez egy kuglit elég 4-6 felé vágni, ez már a papírtól meggyullad.) De erre még nem volt példa, hogy se gáz, se áram ne legyen. Szóval megérte veszekedni, vagy szebben fogalmazva; érdemi vitát folytatni a fűtés-szerelő szakikkal és a mérnökökkel, mert nekem lett igazam. És nyugodt vagyok, mert bármi tönkremegy, mindig van B-verzió, van lehetőségem váltani. A 12 év alatt összesen egy törölköző szárító radiátort kellett kicserélni a fűtési rendszerből. A hőszivattyú karbantartás nélkül üzemel már 12 éve, kifogástalanul.

A mennyezet vagy falfelület fűtését (pláne hűtését) nem javaslom! A jól megtervezett és kivitelezett padlófűtés tökéletesen elegendő. És jól szabályozva, napsütés nélküli ködös napokon kiváló. Egy jól tájolt házban ha még a szoláris nyereségeket is megnyered az alacsony napállás miatt az ablakokon beáradó napsütéssel, akkor előfordul nálam is az a "diszkomfort", hogy a 22 fokra állított padlófűtés termosztát ellenére délre, fűtés nélkül a nappali léghőmérséklete felmegy 22,5 fokig is, mert besüt a nap.

Májusban átállok nyári üzemmódra. Ekkor a radiátorok szabályozó gömbjeit a hópihe alá a nulla állásba forgatom, azaz lezárom a radiátorokat. És a felső szint fan-coiljának nyitom ki a gömbszelepét. A hőszivattyú ekkor átáll fűtés-melegvíz készítésről csak melegvíz üzemmódra. A radiátorkört pedig innentől nem a hőszivattyú látja el, hanem egy hőcserélőn keresztül közvetlenül a szondára van kötve. Nyáron a szonda 15 fokos "vize" a hűtőközegem. Egy külső hőmérő (az északi oldalon) vezérli a klimatizálást. Ha a kinti levegő 27 foknál melegebb, akkor automatikusan elindul a felső fan-coil, és hűti az emeletet. A lecsorgó hideg meg az alsóbb szinteket. Kinti 25 foknál meg este leáll. Ha tartós kánikula van, a földszinten is el kell indítani a fan-coil. Főleg sütés-főzés közben. De nem voltmég akkora kánikula, hogy a szuterénben hűteni kelljen. Olyan viszont már volt, hogy a felső szinten a fan-coil mellé be kelljen kapcsolni a ház egyetlen klímáját, aminek 2 beltérije van, egyik a kerengőben (vagy kis szalonban, szóval a központi részben) van, a másik a gyerekszobában. Oda azért kell, mert a játékra használt 2 db PC-ben mindegyikben 800 wattos táp van, és ha ezek használatban vannak, fűtenek rendesen. Én 25 fokig tolerálom a meleget, és a ház hőszabályozása 22-25 fokot tart.

"...de a fancoil hűtést elég gyengének találtuk, amikor egyszer láttuk, másrészt hangosabb, mint a klíma, illetve amikor használati melegvizet akarok előállítani, akkor nem megy a fancoil"

Ha nincs vezérlése, ami elindítaná időben, és te kapcsolgatod, vagy nem jó a házad hőszigetelése, vagy nincs elég nagy hőtároló tömeg, mert könnyűszerkezetes házad van, akkor előfordulhat, hogy kevés. De ha jó a hőszigetelés, van nagy hőtároló tömeg és automatika vezérli a külső hőmérséklet függvényében, akkor elég. Jóval több mint 200 m2 hasznos lakótér van a három szintes házamban, és elég a 2 fan-coil. Valóban, amikor a melegvíz készítés folyik, akkor a fan-coil nem hűt, de ez egy jól hőszigetelt házban nem okozhat gondot. Hiszen a téli fűtés is leáll melegvíz készítés közben, mert általában az kap prioritást a beállítások során. De észre sem veszed, hogy kiesett egy félóra fűtés, mert jó szigetelés, és nagy hőtároló tömeg mellett ez nem vehető észre!

Nyilván nem kérdezem, hogy mennyi pénzed van, mert nem illik a másik zsebében turkálni. De azért mondtam el a saját történetemet, hogy megéri és nem bántam meg a legdrágább beruházást választani. Mert üzemeltetni ezt a legolcsóbb! Cserébe, mivel kiköltekeztem magam, beköltözéskor csak a minimális, csak az éppen szükséges bútorzatom volt meg. És a komódokat, meg virágtartókat, meg szobrokat, meg festményeket, szobainast, számítógépasztalt, szép-íróasztalt (a szuterénbe futópadot, bordásfalat, sporteszközöket) még évekig vásárolgattam, mire abszulút otthonos és mindnyájunk számára minden igényt kielégítő nem lett az új otthon.

Elnézést, hogy ilyen hosszú lettem.

Én nem szeretem sem a klímával sem a fancoil-al fűtést, zajos és huzatos a gáz cirkóhoz képest.

Ha gázos cirkó akkor Aristont ne, nekem az van, alig két éves és szinte minden kib.szott héten van valami baja, letilt, leáll, nem megy, hisztizik egy fos az egész. És tegnap elkezdett a szintén ariston szoba termosztát is szarakodni, baja van de nem tudni mi, nem írja ki, megfejteni se lehet csak "Err"...

A lényeg ha hőszivattyut valasztasz normalis tervezovel csinaltasd, mivel nem mindenki ert hozza, es akkora hoszipkakat raknak be, hogy uzemorankent vagy 4 szer ki-be kapcsol.

Nalunk hoszivattyu lesz. Nem sokkal drágábbra jön ki mint a gáz+klima.

Ha megvan, hogy mekkora a ház hő és hütés igénye, csináltassatok egy bekerülési költséget. Akkor már szám szerűen látni fogjátok, hogy mennyivel drágább és nektek megér-e ennyit.