Langyuló klíma mellett lesz létjogosultsága a jövőben a ennek a sok hőszigetelésnek?

Nem az értelme miatt kell. Hanem a jogszabályok miatt. Az eszement co csökkentés jegyében minden tagállamnak van 10-20 éves terve hogy mi alapján csökkenjen a kibocsátás. Anno magyarorszagon úgy gondolták a zokosok, hogy az épületek energetikáját szigorítsuk folyamatosan. Ezért van ez hogy ma már kb 15cm eps a minimum.

Senki de senki nem vizsgálja komplexen hogy ennek nagyobb a környezetszennyező hatása mint x energiával több elfűtésnek...

Kérdésedre válaszolva az átgondolt tervezésnek anyagvalasztasnak lesz létjogosultsága.

10-20 év múlva teljesen rendben lesznek az 50 fokos nyarak. Hoszig nélkül sima téglahazban megpusztulsz. Mi most alakítjuk ki az eletterunket a következőképpen: vályogház nagy tömegű vastag tömésfallal, hogy legyen hőtároló tömegünk. (Ezt télen nehezebb felfűteni de ha felmelegedett kályhakként sugározza vissza.. (hoppá hoppá, falfűtés elődje?!)

Erre 10 cm nadpallo hőszigetelés. Ne adja kifele a meleget. (Ha egyszer elbontásra kerül, mi marad vissza? Semmi, mindn anyag amit beépítünk termeszetes és nem kell 200ev a lebomláshoz vagyis a mikromuanyag aprózódáshoz...) nyilván ez kompromisszumokkal jár, de ahogy megfogalmazta egy ismerősöm, vannak néhányan környezettudatos építők, és van a nagy többség a kényelemtudatos építők.

Lesznek nagy nyílászáróink, de!! Fával van körbevéve a ház, s az egész birtok.

Sok idióta kivág mindent, letérkövez, esetleg mufuvezik, és utánna döngeti a klímát ezerrel mert nem tud kint lenni az udvaron és a ház is megsül...

Nem csak a tornác fontos a napsütés ellen hanem a környezet a fák is.

A felvetésed jogos, sokan nem gondolkodnak racionálisan, aztán csodálkoznak ha nem úgy működik ahogy elképzelték.

A déli országokban nem véletlen voltak belső átriumos - fedett udvarok, kicsi ablakok, hanem mert a meleg ellen ez vált be az évszázadok alatt. Ahogy nálunk meg meredek tetők voltak a sok hó miatt. De erre ma már nincsen szükség, nálunk is elég a 30°-os meredekségű tető ma már.

A nagy ablakok is lehetnek jók ha megfelelő a hőszigetelésük. Azonban sokat számít hogy mennyire vannak jól tájolva és milyen a tető árnyékoló hatása.

Rokonomék a szomszédban laknak, az a ház csak pér évvel épült korábban, mint a mienk, mindkettő 20 évnél fiatalabb, modern épület. Az övék belül modernebb is. Viszont mi figyeltünk a tervezéskor olyanra, hogy a tető eléggé kiugró legyen, a nappalit körbe tudja sütni a nap télen is. Az alacsony téli nap így melegíti a házat, a magasan futó nyári napnak viszont árnyékol a tető. Nálunk mindig jobb az idő nyáron is meg télen is mint a szomszédban emiatt, kevesebb is a fűtésünk pedig nagyobb a ház.

A hideg és a meleg ellen is jól jön a hőszigetelés! De a kérdésből kimarad a Nap valóságos járása az égen az évszakok függvényében, mert a kérdező úgy véli, hogy nyáron, délben, a déli ablakon besüt a Nap. Holott dehogy. Vagy alig. És a hőterhelés az a beesési szög koszinuszával arányos! A nyári napforduló idején (Szent-Iván éjszakája nappalán) délben a Nap majdnem függőlegesen felettünk van: [link] És a ház tetőszerkezetét süti a nap.

Nekem a nappalim déli tájolású. A téli napfordulókor az ablakkal szemközti falon lévő 120 cm magasságban lévő termosztátot is süti a nap. Teljesen besüt a nap a nappali ablakain. És télen a nagy ablak miatt megnyerem a szoláris nyereségeket. A födém és a homlokzat hőszigetelése pedig segít lassítani a hőmennyiség megszökését a házból.

A nyári napforduló idején délben, a magasan járó napot leárnyékolja a tetőszerkezet, és csak az ablakpárkányra süt be a nap a déli ablakokon. Még a redőnyöket sem muszáj leereszteni délben, a napsütés miatt. Ilyenkor segít sokat a födémen lévő vastag hőszigetelés, ami a padláson tartja a meleget, és kevés jut be az emeleti helyiségekbe.

Nyilván akinek nem jó tájolású a telke, vagy a háza, vagy vannak tetőablakai, annak esetleg más a véleménye...