Kb Mennyibe kerül egy vegyesfalazatú hazhoz hozza építeni 20m2-t ?

Nagyon-nagyon szerényen, minimum 250-300ezer/m2, azaz 5-6 millió.

Falak + tető + szigetelés + fűtés + villanyszerelés + festés-mázolás + burkolatok ajtó, ablak.

Feltételezve, hogy szoba lesz és nem egyéb, ahol vizet is vezetni kell.

Én nem kínlódnék hagyományos építéssel, mert többféle szakember kell és mindegyik úgyis átvág.

Csinálsz egy betonalapot és szendvicspanelekből a töredékéből megépíted.

[link]

A szendvicspanel -szinte- úgy építhető össze mint a lego.

Óriási előnye, hogy merev, önhordó és rögtön szigetel is.

Van belőle falnak és tetőnek való. Ráadásul vágható, vagy kész méreteket is tudsz belőle vásárolni.

Ebből nagy csarnokokat, de komplett házakat vagy garázsokat is építenek.

Magad is meg tudod csinálni, ha van egy segítőd.

Innen kaphatsz ötleteket:

[link]

Én azért nem mennék el ebbe a szendvicpaneles irányba.

Persze.. szép, gyors, meg viszonylag olcsó is, viszont kb 0 a hőtartóközeg.

Hosszútávon szvsz a tégla+szigetelés a fűtésen behozza a különbözetet.

7!

Nem. Rosszul gondolod.

Egy anyag vagy hőszigetelő, vagy hővezető. Amelyik szigetel az általában kis sűrűségű anyag ami jó hővezető az "sűrűbb".

Ez a "probléma" a könnyűszerkezetes épületekkel. Gyorsan temperálhatók, de szintén gyorsan melegszik, hűl.

10cm hőszigetelés 10szer jobban szigetel, mint a téglafal.

Ezért 10szer tovább tartja bent a meleget, 10szer lassabban hűl, nyáron meg fel se melegszik ..., mert addigra le megy a nap.

Ez tapasztalat

A normális könnyűszerkezetesen 20cm szigetelés van.

#9

Ezek azért elég erős számok.

Az valóban igaz, hogy egy 40cm-es könnyűszerkezetes épület hőátbocsátási tényező 4x jobb, mint egy 38cm-es Porotherm falazóelemé. De…

A Porotherm nem tekinthető nehéz falazatnak, kifejezetten alacsony a hőtàroló képessége.

Több kutatás is bizonyította, hogy a legjobb eredményt extrém nehéz falazóelemek es hőszigetelés kombinációjával lehet elérni. Megfelelő árnyékolással, szellőztetéssel ilyen közegben lehet a legélhetőbb körülményeket megteremteni fosszilis energiák használata nélkül. Arról nem is beszélve, hogy ezek az épületek hasznosítják legjobban a szoláris energiát, ami télen kifejezetten előny.

Ezért jók pl a valyoghazak, mert napközben elraktározzák az energiát a falakban, majd csak éjszaka történik a kibocsátás. Ilyenkor viszont szellőztetéssel jelentősen ellensúlyozni lehet a folyamatot.