Melyik a legjobb légcserélővel párhuzamosan működő fűtő/hűtő rendszer?

#1 Igen. Példának nem rossz. Mondjuk nem néztem végig,de ebbe pl talajkollektort nem használnak.

#2 Napelemmel a hőszivattyú is olcsóbban működik. (fenntartási költségekkel együtt 15-20 Ft/kwh-ra jön ki elvileg egy egyszerűbb rendszer,ami jelentősen tovább csökkenti a hőszivattyú költségeit.)

A talajszondás rendszerhez valóban kell bányászati engedély, talajkollektorhoz nem. Ott a földmunka a sok,meg kell hozzá terület is.

Egyetértek hogy a klíma gazdaságosabb mint a hőszivattyú. Viszont talajkollektor esetében lehet hűteni csak a talajban elhelyezett (levegő/víz) közeget keringetve, aminek jóval nagyobb a hatásfoka szerintem. Vagyis egy átlag klíma/hőszivattyú üzemeltetési költségének is a fele,harmada. Ráadásul a klíma nálad pluszköltség lesz,máris növekszik a megtérülés,míg a talajkollektor az 5milliósra titulált rendszered része. (Bár ott talajszonda van,de ugyanaz az elv működteti). Egy vízkeringető szivattyú kb 0,16 kw/m3 = 0,16 w/l energiát fogyaszt miközben a 10-20fokkal hidegebb közeget szállítja,ami emiatt jelentős hőt von el az épületből ,majd ad le a talajnak. 1 liter sima víz 10fok eltérés esetén 11,6w/l hőenergiát tárol kb. 0,16w/l keringetési árammal számolva ez az arány 72 EER-nek felel meg 10fok hőenergia leadás esetén. Az már brutális, 7-12x-ese a klímák 6-10es SEER értékének. (Tudom EER és SEER nem keverendő, de a házban és a hűtési szezonban a talajban található hő általában állandó,csak úgy kell kivitelezni a rendszert- felülethűtést-,hogy elég hosszú legyen és elegendő hőt tudjon leadni.

(Vízműnél dolgoztam, ott rendeszeresen kellett fogyasztási és termelési adatokat könyvelni, a 0,16 Kwh/m3 arány elég reális. Ez csak akkor növekedett mikor beüzemelték az ivóvízminőséghez szükséges szűrőtartályokat és már 3-4 rendszeren keresztül kellett ledolgozni a vizet,de még ott is csak 0,24 kwh/m3 volt az arány. És ebbe minden áramfogyasztás benne volt ami az épületben történt. Még az iroda fűtése ,szivattyúzás , dekant medence üzemeltetés stb.)

Vagyis hűtési szezonban egy talajkollektor jól kivitelezve szinte alig fogyaszt. Persze ehhez folyadék rendszer kell,ahol a talajkollektor közvetlen (akár bypass ágon) kapcsolatban van a felülethűtési rendszerrel és nem egy extra hőszivattyú beiktatásával cseréli át a hőt a két keringető rendszer között jelentős -felesleges- energiát pazarolva.

Ez persze sajnos csak a nyári hűtési szezonra vonatkozik.A téli fűtési szezonban nem kivitelezhető,hogy az addigra már csak 6-8 fokos talajhővel történjen a fűtés közvetlenül. Ott viszont elvben a levegős rendszer lenne a hatékonyabb, ahol a légcserélő levegőjét közvetlen a talajkollektoron beszívva melegíti a levegőt. Igaz ott már scop értékkel kell kalkulálni,hisz nagyban függ az akatuális külső hőmérséklettől a hatásfok ,hisz nem mindegy,hogy 0 vagy -15fokos levegőt melegítünk fel 5-8fokra (jobb esetben). A légszállítási költég ugyanis közel azonos lesz. A hatásfok eddig a szintig itt is a klímák által megszokott 5-6 SCOP felett van bőven. A probléma a levegő továbbmelegítése, -ehhez alap esetben egy hőcserélőt alkalmazunk szellőztető rendszerben- de végül mindenféleképpen szükség van egy hőszivattyúra.

A talajkollektoros (levegős) szellőztető sajnos rontja a szellőztetőben elhelyezett hőcserélő önálló hatásfokát (mivel annak kevesebb hőt kell hőcserélnie,miközben a légellenállása állandó), viszont a kettő együttes használatával egy magasabb hőmérsékletű visszanyert levegőt kapunk.

Valamint az esetlegesen beépített hőszivattyú hatásfokát növeli,hogy egy magasabb hőmérsékletű levegővel dolgozhat(akár a kidobott levegő hulladékhőjéről vagy a beszívott talajkollektoron keresztül szállított levegőről van szó),miközben a talajkollektor által csak minimális extra energiabefektetést igényel. Vagyis javul a standard hőszivattyús SCOP érték is,ha felhasználjuk ezt a lehetőséget,mert -10Fokban is csak 5 fokos levegőt kell kezelnie(ráadásul a standard relatív páratartalom miatt annak is jóval később éri el a harmatkicsapódási pontját,vagyis több hő nyelhető el fagyás veszélye nélkül- , tehát télen is olyan lesz a hatásfoka mint az enyhébb időben.

De a megtérülés számítását még valóban nem végeztem el. :)

Ha hadronrészecskepusztítót(is) építenénk bele biztos jobb lenne, csak lehet sose térülne meg. Sajnos sokmindenre igaz ez.

3# Köszönöm,hogy leírtad. Valóban, a passzív dolgoknak jelentős szerepe van. Nyáron szerencsére a talaj felé hőt vezet el a ház ráadásul Minél kisebb hőveszteséghez társul minél nagyobb hőtárolás annál kevésbé fogja az ember érezni a külső hatásokat. Jogos. Ilyen alapon lehet nem is nagyon kell hűtésben gondolkodni túl sokat,csak egy jól szigetelt ház kell. Bár ez nálam elvben alap lenne. Mindenesetre most ez a nyáron talaj felé nyitottság -egyszintes házak előnye- elgondolkodtató témám lett. Tudom, nem ezt írtad,de ez ugrott be :D

Irigykedem azért a kis házikódra. :)

4#(2) Teljesen igazad van amúgy. Nem mindig a legnagyobb befektetés a legjobb. Ahogy az #1-esnél is linkelt videóban van, ott még klímát is akartak volna ,de telejesen felesleges kiadásnak bizonyult.

Majd tovább olvasom,de most mennem kell. Köszönöm a sok jó választ.

#5 Teljesen jogos. Már én is nézegettem régebben,hogy a 10milliós különbség a passzívházra kb 50-100év mire megtérül,ha csak a fűtést nézem. Ráadásul több karbantartási költsége lesz a gépezet miatt és a szigetelés élettartama is rövidebb a falakénál általában( 30-50évre írják, míg egy sima téglafalat is 100+ ) az elektromos gépek pedig ettől kevesebbet bírnak. Igaz, javítani olcsóbb mint újra megvenni.

Másfelől viszont rajongok a technológiáért és nem hátrány,ha komfortos az élőhelyünk. Meg bármilyen lehetetlennek is tűnik azért az,hogy a hőt nem megállás nélkül termeljük,hanem csak egyik helyről a másikra mozgatjuk jóval kisebb energia(hőátalakulás) befektetésével, az azért csak enyhíti valamelyest kis bolygónk hőterhelését. Bár a magasabb hőmérsékletnek is meglennének a kis előnyei (Elég lenne egy bazinagy tömegű kis hőveszteségű ház és mivel egyszer melegebb,egyszer hidegebb lenne a nappalok folyamán mint az ideális, így az ideálishoz közeli tartományban maradna passzívan. És persze hátrányai is lennének minden bizonnyal mezőgazdasági szempontból leginkább.)