Hőszivattyú vagy elektromos kazán ?

Én meg azt mondom, hogy aki a legdrágább primer energiával (napelem) működtetné a legpazarlóbb fűtési berendezést (el.kazán), az egy bolond.

Ennél drágább megoldás szinte nincs is manapság!

Lehet hogy nem a legoptimális megoldás, de egy átlag inverterre 12 év, a hőszivattyúra nagyon max 5 év garancia van.

Ha feltételezzük, hogy 20 évnél mindegyiket cserélni kell nagyon nem mindegy, hogy jelenlegi áron 900000 vagy 3,6 millió + munkadíjat fogsz kifizetni!

És amiben biztos lehet mindenki ezek nem korlátlan ideig működnek.

A hőszivattyú gyarkorlatilag egy klíma, hány klímát láttatok 20 év múlva is működni? Az inverter pedig akár milyen szuper szerkezet nem örök életű. A solaredge-re lehet kérni 25 év garit felárért, eddig ez tűnik a legmegbízhatóbbnak(Ha 25 év múlva létezik még a cég!?)

Mekkora a ház hővesztesége? Ez határozza meg milyen technológia jöhet szóba és melyik a leggazdaságosabb fűtési megoldás.

Családi ház 15kw teljesítményig levegő-víz hőszivattyút érdemes venni, a szondás rendszerek annyival drágábbak hogy soha nem térülnek meg. Nagyobb családi ház -társasház esetében ahol 20-30kw hőveszteség van, ott már érdemes elgondolkodni a víz-víz hőszivattyúban függőleges szondával. A függőleges szonda a legjobb hatásfokú, de létesítése körülményes, engedélyhez kötött és talajszerkezettől függően nagyon költséges lehet. Családi házas kivitelezés esetében levegő-víz rendszereket érdemes választani, bár az egész fűtési idényre vetítve a jósági tényező gyengébb(4-4,5 vs 5-7) mint a szondás rendszereknél, de 30 év alatt sem termeli ki az üzemeltetési különbség a beruházási költséget többletet.

10kw komplett hőszivattyús rendszer ára felületfűtéssel, váltószelepekkel gyűjtőkkel, csövekkel, HMV tartállyal anyagárban 2-3 millió között van, ebben még nincs benne a fan coil. Viszont nem kell hozzá kémény, nem kell a gázt bevezetni, sok apró tényezőtől függ.

A hőveszteség annyire nem lényeg új építésnél. BB energia igény 81-100 KWh/m2a, általában mindenki a 100-at célozza 25% megújuló energiával. Utóbbi lehet kandalló, min 2 klíma, kandalló + klíma, hőszivattyús HMV + kandalló, hőszivattyús hmv + klíma, napelem... ezek kombinációjához már kell az energetika.

Zöld hitelhez 90KWh/m2a-t kell teljesíteni.

Meleg víz ellátás 30 KWh/m2a, és ezt le kell vonni a 90 vagy 100 ból.

Ezekkel lehet matekozni és kb +-5%-al meg lehet saccolni.

"10kw komplett hőszivattyús rendszer ára felületfűtéssel, váltószelepekkel gyűjtőkkel, csövekkel, HMV tartállyal anyagárban 2-3 millió között van, ebben még nincs benne a fan coil. Viszont nem kell hozzá kémény, nem kell a gázt bevezetni, sok apró tényezőtől függ."

Egy jobb fajta állandó teljesítményű hőszivattyú+HMV kerül átlag 2,8-3,3 millióba! 3-500000 között telepítik (nem mindegy a távolság, beton alap vagy tartókonzol pl falon vagy tetőn), ha ragaszkodik valaki a garanciához.

13 Kihagyod a számitásból azt hogy mi történi ha az áram szolgáltatok áttérnek havi elszámolásra.

Rengeteg öreg klima van. Láttam már 20 év fölötti klimát server terembe ahol 0-24 orában ment télen nyáron. Hőszivattyúból is láttam már 40 évest. Hogy a mai gyártmányok meddig fognak elmenni azt nagyon nehéz megtippelni. Még az is neheziti a dolgot hogy nem mindegy milyen rendszerre kötőd rá a hőszivattyút.

2023.dec.31-ig még szaldó elszámolással lehet napelemet telepíteni, ha nem veszünk igénybe visszanem térítendő állami támogatást. Várhatóan kb 10 évig még biztosan marad a szaldó ezeknél a szerződéseknél. Tehát valószínűleg megtérülnek. kivéve ha bővítenek időközben.

Bruttó elszámolásnál, elektromos fűtése esetén:

a napelem ápr.-szept. között megtermeli 2/3-át a teljesítményének, a maradék hónapokban pedig az 1/3-t. Viszont télen használnánk el a megtermelt energia kb 2/3-át, azaz kb 1/3-át vissza kell vásárolni a szolgáltatótól a rendszerhasználati díjért.

Ha az A tarifa díját számlázzák akkor kb 50%-al hosszabbodik a megtérülési idő.

Ha a H tarifáét akkor pedig kb 30%-al.

Ezt egyenlőre a rendeletbe nem írták bele...(erre szépet nem tudok mondani)

Az ipari alkalmazásnál azt azért figyelembe kell venni, hogy nagyon gyakran olcsóbb megoldásra adnak pénzt, és inkább felújíttatnak egy klímát 150000-ért minthogy vegyenek egyet 220000-ért.

Ez saját tapasztalatom 8 éve ilyenekből élek :))))

14 vagyok, 15 reagálva.

Az egyik legjobb minőségű Panasonic 9kw tcap split rendszer 2 millió+ 120k a beüzemelés. Ha monoblokk rendszer is megfelelő,akkor 80k olcsóbb mindez. Másik véglet, Hajdú 10kw monoblokk hőszívattyú 970k+áfa +100k az üzembe helyezés, bár kínai, de jól működik, van szervize, működik. HMV tartály lehet 200k, de a duplája is, mik az igények, milyen leven működik, mennyire túlméretezett a hőcserélő.

A hőveszteséget nem energetikai besorolásból számítjuk, hiszen gépészek vagyunk, ki tudjuk számolni. 100m2 ház hővesztesége mai előírások mellett(r érték falazat 4, nyílászárók 2, fődém 6, aljzat 2,5-3) 0,12-0,15kwh fokonként, vagyis dt 40 fokkal számolva -18 fokban 22 fokos belső hőmérséklettel számolva 6kwh körül van. Nos a gyorsabb felfűtés miatt ennél nagyobb teljesítményt szoktak választani, mondjuk legyen 20-30% tartalék benne és még mindig csak 7-8kw vagyunk, de ezt a készüléknek -20fokban is kell teljesítenie.

Van aki normál ellenállásfűtés+ napelembe gondolkodik, nos egy 100m2 ház esetében a fűtés egy szezonra úgy 12000-13000kwh tervezhető(ennek egy részét a használati eszközök vesztesége fedezi) szóval ehhez kell minimum 11-12kwp rendszer déli tájolással. Ez alaphangon 4-4,5 milla és ebben még nincs benne a HMV.

Állami támogatást nemcsak napelemekre hanem hőszivattyús fűtésre is lehet igényelni, ebben sikerült végre előbbre lépni.

14 vagyok.....

A 4,5 millió csak napelemes rendszer, ehhez még hozzájön az ellenállásos fűtés kialakítása, akár passzív, akár aktív hőleadókkal aminek szintén van költsége, szóval hőszivattyú a nyerő megoldás, ha van rá pénz akkor napelemmel kiegészítve.

Ráadásul még hűteni is lehet vele....