A téglaház vagy a kőház a jobb? Melyiknek mik az előnyei és hátrányai?

Kő hátrányai:

Rossz hőszigetelés (egyrészt az anyag miatt, másrészt a követ nem lehet a porotherm téglához hasonlóan üregesre kivágni - vagyis lehetne, iszonyat pénzekért).

Nagy önsúly, emiatt jóval erősebb alap kell. Plusz a szállítási költségek is jóval magasabbak az építkezés során.

A követ nem "gyártják" mint a téglát, hanem bányásszák, majd utána formára vágják. Emiatt rohadt drága, illetve problémás a mai követelmények szerinti szabványosítása az építőanyagnak.

A követ miután formára vágták, utána nagyon nehéz megmunkálni (akár építkezés közben, akár később). Egy egyszerű villanyszerelési munkát nem tudsz megcsinálni rendesen, mert nem tudsz egy hornyot normálisan marni a falba.

A kő törik, reped. Ha belülről vésel bele (ha tudsz egyáltalán, mert rohadt nehéz) pl. egy vízszerelési munkálathoz, simán kettéreped az egész kő. Valamennyire a téglára is igaz ez, de közel sem ennyire.

Kő előnyei:

Esztétikus (ez ma már nem szempont, mert minden vakolva, szigetelve van)

Vízre egyáltalán nem érzékeny (ez ma már nem szempont, a mai vízszigetelési technológiák mellett)

A természetben is rendelkezésre áll, nem kell hozzá komoly infrastruktúra (ez ma már nem szempont, mert van téglagyár)

Erős (ez nem szempont, mert egy épület szerkezeténél szinte soha nem maga a falazóelem a gyenge láncszem, hanem az alap, a falazóhabarcs, a födém stb.)

Vannak kőházak nem rég abból is építkeztek, mert az volt. A környékünkön is sok van, a szüleimé is az.

Nagy előnye nincs a téglával szemben, csak a mégnagyobb tömege. Hátrànya, az a vésés, új ablak stb nyitása esetén is jelentkezik.

Balaton környékén is akadnak, de mészkőn kívül, tufából is építettek, ha az volt. Háború után az volt ami volt.

Kőből lábazatot raktak már csak a 20. században, ahogy írták főleg ott, ahol ez volt a könnyen és olcsón beszerezhető építőanyag: vagy közel volt a bánya vagy amúgy is ott hevert a telken egy csomó szikla. S persze feltétel volt, hogy a helyi kőművesek is tudjanak vele dolgozni - ma már nem fogsz ilyet találni, az a tudás elveszett. Viszont nem véletlenül látni még ma is annyi műkő homlokzatburkolatot, sokan szeretnék, hogy az új házuk legalább esztétikában hasonlítson a régire.

Szóval inkább tájjelegű hagyományai vannak, az Északi Középhegységben, Felvidéken, Erdélyben, de hébe-hóba még a Balatonnál is találkozni vele tájházakon vagy nagyon régi nyaralókon népszerű lábazati építőelem. Semmilyen modern hőszigetelési követelménynek nem lehet megfelelni vele. Ellenben rendkívül hűvös, szóval ha ez télen nem is erény, de nyári hétvégi háznak/vadászháznak jó, présházakon és magtárolókon is láthatod, hisz nyári kinti 40 °C-ban tönkremenne a bor, úgy nem lehetne dolgozni vele, de lakóépületnek nem elég komfortos.

Mátrában a 60-70-es évekig épültek kő házak. Hőszigetelése eléggé vacak: 50 cm kőfal = 30 cm B30

Ahogy írták, villanyszerelés kész rémálom, mintha betont akarnál vésni, de törik szanaszét minden. Féldinnye méretű darabok esnek ki a falból.

A tégla minden szempontból jobb nála.