Én nem értem, világ életemben azt hittem a vályog a legjobb hőszigetelő. Miért a legrosszabbak a vályogházak?

9/10: Két féle vályogház van.

Az egyik a vastag, jobbára vert falú. 70-80 vagy akár 120 cm-es falvastagsággal és a vetett téglából épített falazatú. Ez utóbbiak falai alig vastagabbak a téglaházaknál.

"Engem nem győz meg senki arról, hogy a vályog szigetelőképessége rosszabb, mert nem ezt tapasztalatom."

Na de te hülye is vagy ehhez az egész kérdéshez.

Eleve, nem érted mit jelent az, hogy egységnyi.

Azt írod egységnyi tégla jobban szigetel, mint egységnyi vályog.

Ezek után nyáron:

Meleg van a téglaházban? Igen. Hűvős van a téglaházban? Nem.

Meleg van a vályogházban? Nem. Hűvős van a vályogházban? Igen.

Kíváncsian várom hogyan magyarázod ezt ki. Ha ennyire jó a tégla, akkor miért a vályogban van kellemesen hűvős? Nyugodtan mutass számokat is, de a tapasztalati tényeken ez semmit nem változtat.

" Ha ennyire jó a tégla, akkor miért a vályogban van kellemesen hűvős?"

Azért, mert a vályogház falazata két és fél-háromszorosa a téglaépületének, úgy átlagban.

Ahol a téglaház tömege mondjuk 40 tonna, ott a vályogé 120 tonna. Természetes, hogy nagyobb tömeg lassabban melegszik fel és lassabban is hűl le, mint a kisebb.

"Nyugodtan mutass számokat is, de a tapasztalati tényeken ez semmit nem változtat."

Mondom én, hogy hülye vagy az ilyesmihez.

Akkor lenne a vályog versenyképes, ha egy négyzetméter vályogfal ugyanolyan vastag lenne mint a téglafal és úgy is melegebb lenne télen, és hidegebb nyáron. De ez nem így van.

Ehhez hozzájön még az is, hogy a vályog nem lehet nedvesebb és szárazabb sem egy bizonyos határ-értéknél, tehát, nem burkolható hőszigetelő anyaggal sem büntetlenül úgy, mint a tégla, vagy az Ytong. Magyarán, a vályog épület nem gazdaságos.

"Azért, mert a vályogház falazata két és fél-háromszorosa a téglaépületének, úgy átlagban."

Láttam már tripla vastag falú téglaházat is és ugyanolyan sz.r volt benne a közérzet.

A másik problémám a következő:

"Természetes, hogy nagyobb tömeg lassabban melegszik fel és lassabban is hűl le, mint a kisebb."

Eszerint a vályog lassabban melegszik fel. Eddig oké. De könyörgöm! Nyáron hetekig 40 fokos hőség van, mégis stabilan hűvős van a lakáson belül. Elfogadnám az érvedet, ha mondjuk 2-3 nap után a vályog beérné a téglaépületben uralkodó borzalmasan magas hőséget, de nem ez történik. Valami nem stimmel itt.

A egri várban és hasonló vastag falú kőépítményekben még a vályogházaknál jobban is kellemes hűvös van, sőt a barlangokban is. Ennek egyébként több trükkje is van, ami egyezik a vályogházakkal:

-alacsony - 2200-2400 mm - belmagasság

-VAGY ha éppen valahol nagy belmagasság van ott épp a kürtő-effektusra és huzatra játszanak, hogy átszellőztesse az építmény, vályogház leghidegebb pontja nyáron a cserépkályha

-gyér természetes bevilágítás, megfelelő nyílászáró felület hiánya, kicsi, lőrésszerű ablakok

-falakon belül vagy a falfelületen lecsapódó nedvesség, pára

Manapság egyiket sem tekintjük erényes tulajdonságnak, még ha valaki be is magyarázza, hogy a kő/vályog/barlangépítészet a komforots.

"Nyáron hetekig 40 fokos hőség van, mégis stabilan hűvös van a lakáson belül."

Nekem is ezt állította ina szakadtáig az egyik kollégám. Végül kimentem vele a birtokra, hogy megnézzem ezt a csodát. Kiderült, hogy egy óriási juhar és 2 bazi nagy diófa árnyékában áll a ház egész nap. Na, úgy könnyű...