Kertesházaknál miért alakult ki közvetlen járda mellé is építeni a házfalakat?

Ez tájegységenként változó, a szokásjog alapján alakult így ki, hogy az utcának egységes arculata legyen.

De az alapötletet valóban a spórolás ihlette.

Én is ilyen házban laktam és utáltam, alig vártam, hogy eladjuk.

Egyébként amikor ezt valahol elkezdték, akkor ez senkit nem zavart a hétköznapi életben, mert az utca felőli szoba volt a "tiszta szoba" amiben nem laktak. A konyha volt középen, arról nyílt egy másik szoba, abban lakott a család apraja-nagyja, az öreg szüle, vagy szülék a konyhában aludtak a dikón.:)

Közben változott a világ, de a települések építészete megmaradt.

Az utolsó válaszodban Kérdező, kicsit hiányzik a logika.

A ház falát így is, úgy is meg kellett építeni, nem azon spóroltak, hanem a fapalánkon.:)

Meg a 50-60-as évektől a villanyvezetéken, amit akkoriban vezettek be a falusi házakba.

Igen, a régi világban nem volt akkora kert, ami ne lett volna túl kicsi. Minden talpalattnyi föld számított, mert a szegény emberek lehetőség szerint nem nagyon költöttek zöldségre, gyümölcsre (nem volt miből), hanem annyit ettek, ami megtermett.

Az is elképzelhető, hogy amikor az utca arculata kialakult, akkor még egyáltalán nem volt járda, hanem az úton gyalogoltak az emberek, ha jött valami, félreálltak. Főleg, ha azon a helyen anno még nem volt nagy forgalom, maximum néha egy lovaskocsi. (Ezt, ugye, nem tudhatjuk, mennyire forgalmas hely.)

Aztán mikor eljött a járda korszaka, a keskeny utca miatt nem volt hely máshol, csak a házfalak mellett.