Közérdekű használati jog mit jelent?

2.9.6. A közérdekű használati jogok

A technikai haladás lehetővé és szükségessé tette, hogy a tulajdonosok mellett, az ingatlanok hasznát más személyek, szervezetek élvezzék. A közérdekű tevékenységet folytató szervezetek jeleket (földmérési jel) állíthatnak fel, építményeket létesíthetnek (transzformátor-ház), vezetéket helyezhetnek el a föld felszínén vagy alatta (víz-, olaj-, gázvezeték, csatorna, elektromos kábel) vagy az ingatlanok feletti légtérben (villamos-, telefonvezeték), illetve az ingatlan alatt gazdasági tevékenységet fejthetnek ki (bányászat).

A fenti berendezések, felszerelések létesítése és használata során az ingatlant fel kell használni, de nem olyan mértékben, hogy indokolt lenne kisajátítani. A tulajdonos ilyenkor tűrni köteles a jogainak csorbítását a közösség érdekében.

A közérdekű használati jogoknak nevezett jogosultságok az idegen ingatlanok tulajdonát, használatát közérdekből korlátozzák azzal, hogy a jogok gyakorlására jogosult szervek, jogalanyok az idegen ingatlant, annak egy részét közérdekből használják a jogszabályokban meghatározott célokra.

A közérdekű használati jog jogosultja a közérdekű szolgáltatást végző szervezet és egyszeri kártalanítást fizet a használatért. A közérdekű használati jog a tulajdonossal kötött megállapodás vagy erre feljogosított közigazgatási szerv határozatával keletkezik. A fenti közérdekű célok érdekében szolgalom is alapítható (távvezeték céljára).

A használati viszony tartalma: a használati jog jogosultja a meghatározott célból és keretek között: birtokolhatja az ingatlant vagy egy részét, rajta átalakításokat végezhet, használhatja az ingatlant (berendezést létesíthet, bekerítheti a földrészletet), rendszabályokat írhat elő a föld művelésére, a termeszthető növényekre, a végezhető tevékenységre vonatkozóan.

A használati jog alapításának szabályait a polgári jog határozza meg. E szerint ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár. Közérdekű használati jog alapítására tehát, csak meghatározott tevékenységekkel kapcsolatosan kerülhet sor.

Az egyes jogok alapításának szabályait külön jogszabályok, jellemzően törvények tartalmazzák. Ez a jog tehát csak zárt körbe tartozó jogosultak javára keletkezhet. Egyes közérdekű használati jogok államigazgatási szerv határozata alapján jönnek létre. Az eljárásra hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervet az egyes jogszabályok nevezik meg.

A kötelezett az ingatlan mindenkori tulajdonosa, a tulajdonosváltozás esetén a közérdekű használati jogok az új tulajdonost az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nélkül is köti.

A használat célját, terjedelmét és mértékét, valamint gyakorlásának módját, a jogot alapító szerződésben, vagy államigazgatási határozatban kell körülírni.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető fontosabb közérdekű használati jogokat a tananyag 4. moduljának 4.3.3.8 alfejezete taglalja.