Adva van egy 10m * 10m alapteruletu haz. Egyelore teto nelkul. Szerintetek ugyanannyi vizet lehet-e begyujteni egy lapostetovel mint egy magas nyeregtetovel?

Ez csak elméleti kérdés? Mi szükség van az összegyűjtött vízre? Locsolni kell?

A válasz attól függ, hogyan esik az eső.

Ha tökéletesen függőlegesen, akkor ugyanannyi víz éri, hisz az alapterülete ugyanannyi. fontos, hogy ebben az esetben ne felülettel számoljunk, hanem egy 4 oldalú gúla alját nézzük. Attól, hogy felfelé hegyes formát ölt, nem fog fel több vizet - hogy is tenné?

Ezt egy rajzon lehetne szemléletesen bemutatni.

Mivel alegritkább esetben esik tökéletesen függőlegesen az eső, ha már egy kicsit is oldalról esik, akkor a lapostető az, amelyik megintcsak a teljes területét (az ő esetében terület = felület) tudja hasznosítani, hisz mindenhova esik a víz.

Egy nyeregtető itt már bukta, mert ha csak egyik irányból éri a víz, esetleg kicsit oldalról a légmozgás miatt, a tető egy része nem is lesz vizes.

Hiába nagyobb a felülete, nem tud annyi vizet felvenni.

Szóval ha a gyakorlatot nézzük, a lapostetőről több vizet lehet elvezetni.

A nyeregtető akkor nyerne ebben a versenyben, ha egyszerre 4 irányból esne az eső a legoptimálisabb szögben. De ezt maximum 4 slaggal lehet elérni.

Az ilyenkor nem számít, hogy a szélmozgás változik, mert alapvetően mindig csak egy irányból esik.

Ez nem így van, ahogy az első írja.

Ha leszámítjuk, hogy a szél légörvényeket kelt nyeregtetőnél, ami a széleken vagy jó neked, vagy rossz, attól függően, hogy milyen irányból jön és milyen erősen, így merre téríti el a tető szélénél az esőcseppeket, akkor axióma:

Kizárólag az számít, hogy mekkora alapterületű a tető. Hogy milyen felületi formák vannak rajta, az teljesen mindegy. Nyeregtető esetén ha egyik oldalról kevesebb esőt kap, akkor a másik oldalról ugyanennyivel többet, mert az alapterület nem változik.

(Nagyobb szélviharok esetén lehet más a dolog, de az éves esőnek csak pár %-a jön ekkora széllel.)

A területről én is írtam, de amit írsz, az baromság.

A nyeregtető 4 oldalú, és a valóságban nem úgy van, hogy ha az egyik oldalról kevesebb vizet kap, akkor a másik oldalról annyival többet.

Ugyanmár, egy átlagos esőnél, ha kicsit ferdén esik, a tető egy része teljesen száraz marad. Ugyanez igaz a házfalakra is.

Ezért van az, hogy amikor az utcán sétálsz házak mellett, és a ház irányából esik ferdén, akkor a ház falánál van egy fél-egy méteres száraz csík, ahol megúszhatod az eső egy részét, emrt oda nem esik. Ha úgy lenne, ahogy te írod, nem lehetne száraz rész. Ha az száraz marad, akkor 2x annyinak kéne esnie a másik oldalra? Hogy eshetne 2x annyi eső, mint amennyi leesik? Ez az axióma, teljesen nonszensz, nem életszerű.

A nyeregtetőnek amúgy 2 oldala van...

De lehet 4, vagy 16, a lényege csak az, hogy mekkora az alapterülete.

Olyan még nem volt a nyeregtető feltalálása óta, hogy esőben az egyik oldala száraz lett volna.

A házfal mellett azért van száraz rész, mert ami ide nem esik, ugyanannyi az ellentétes oldalon a házfalra esik.

De a nyeregtető cseréppel fedett része nem függőleges, vagy ha mégis az lenne, akkor az nem számítana bele az alapterületbe.

[link]

"Olyan még nem volt a nyeregtető feltalálása óta, hogy esőben az egyik oldala száraz lett volna. "

Mi van??? Láttál te már esőt?

Nem életszerű, amit írsz.

Ha nem is tökéletesen viztes az egyik oldala, és tökéletesen száraz a másik oldala, egy ilyennek a széljárástól függően lesznek száraz pontjai sok esetben.

Ahogy a házfal is száraz maradhat, attól függően, hogy merről esik az eső.

Igen, a ház másik oldalán esik, de NEM 2X ANNYI!

Nem úgy van, hogy adott egy vízmennyiség, aminek be kell borítania a házat, és ha egy része száraz marad, akkor egy másik része 2x iolyan vizes!

Amiről te írsz, az matematika.

Ami a valóságban történik az esővel, az inkább fizika.