Albérlet továbbra is vagy vissza a szülőkhöz 4 évre, hogy esélyünk legyen saját lakásra? Ti hogy bírtátok?

Ha kevés a jövedelmetek, akkor ne is gondoljatok saját lakásra.

Azért egy szobába nem költöznék az anyósékhoz.

"#1-es olcsd pontosabban-"1 külön szobánk lenne,..." nem 1 közösszoba..."

Szerintem érti az első. Én sem költöznék úgy, hogy nincs külön lakrész konyhával, fürdővel mindennel. Bár még úgy se. Én laktam anyósék szomszédjában, még az is szar volt, nem hogy együtt.

Nézd, ki lehet próbálni. Én azt mondom, hogy még mindig jobb a lány szüleinél lakni, mint fordítva. Mivel egy férfinél elég, ha dolgozik, meg nem tapló paraszt és jó. Esetleg egy-egy nehezebb emelősebb dolgot vagy fűnyírást rábíznak. Ha meg magától besegít a háztartásban is akkor meg maga a csoda.

De a nőnél jön az, hogy ki hogy csinálja a házimunkát, mikor mos, mikor mennyit és hogy főz, a mosogatás, az ablak pucolás, hogy miért nem vasalja ki a pici fiú ingjét stb. stb. miért mosogat folyóvízben pénzkidobás, miért most hajat hetente háromszor pénzkidobás, miért mért miért...

Viszont az ő szüleinél mindezzel vagy nem lesz baj, mert mivel otthon tanulta meg, ezért erről egyeznek a vélemények, vagy ha mégsem, akkor nem kell villámhárító közéjük, mert elintézi az anyjával közvetlenül, meg az anyja is úgy fog ránézni, hogy az ő lánya ő szülte, ő nevelte, akármilyen hülye az övé, nem egy beköltöző idegen, akit az anyja még felmosni sem tanított meg normálisan, meg még szendvicset se rak a fiának a munkába, szegény fiának milyen élete lesz mellette.

Ha már muszáj, akkor inkább a nő szülei, mint a férfi szülei, szerintem.