Hordozható cserépkályha szárító fűtése, majd üzemeltetésszerű fűtése fabrikettel?
Jövő héten készül el a hordozható cserépkályhánk. Ez egy négy lábon álló, samottal bélelt, cserékályha. Kb 250 kg. Sajnos tüzifát nem vettünk még, mert csak a közelmúltban derült ki, hogy a gáz mellé kiegészítésképpen veszünk egy cserépkályhát… (Aztán ha beválik, a gáz lesz inkább a tartalék - konvektorok vannak - és a cserépkályha veszi át a főszerepet a fűtésben. Azt tervezem, hogy a gáz alapon megy, a cserépkályhát meg délutántól reggelig használjuk a magasabb hőmérséklet eléréséhez... Remélem jobb lesz sokkal a hőérzet, és gazdaságosabb is lesz.)
Szóval a vadiúj kályhánk hamarosan itt lesz. Azt terveztem, hogy előbb-utóbb fabrikettel szeretném fűteni. (A neten talált info szerint, jó sokáig adja le a hőt, szóval ha ezt az időt még hozzáadom ahhoz, amíg a cserépkályha megtartja a meleget, akkor egész sokáig meleg lehet… Pl a fabrikett ég mondjuk 3-4 órát, utána a kályha még tartja a hőt 4-5-6 óráig, akkor simán meleg lehet 7-10 órán keresztül… Legalábbis ez a terv… :) )
A cserépkályha beüzemeléséről olvastam már elég sokat. Először "szárító fűtést" kell csinálni, nem szabad megrakni nagyon, nehogy tönkremenjen. Majd 2-3 héten keresztül fokozatosan emelni kell az "üzemi hőmérsékletet", és csak ezután lehet teljes hőfokon használni. Ezért gondolkoztam, hogy lehet az elején sima fával kéne végeznem a szárító fűtéseket, nem fabrikettel… Csak ugye mivel nincs száraz fám, és a neten talált info-k szerint a fakereskedők nagy része megbízhatatlan link, ezért ma az jutott eszembe, hogy lehet mégis inkább fabrikettel szárítanám a kályhát… Csak nem raknék bele még 1 db brikettet sem, hanem félbe, vagy 3-ba, esetleg 4-be törnék egy rudat, (vagy téglaalakút széttörném 3-4 felé) és azzal szárítanám a kályhát… Kérném, hogy olyanok adjanak tanácsot, akiknek személyes tapasztalata van az ügyben, esetleg ha odaírná azt is, aki hozzászól, hogy kályhaépítő, annak külön örülnék… (Természetesen a saját építőmet is kifaggatom majd, ha hozza a kályhát, de ha több irányból is ugyanaz az információ jön, az engem megnyugtat…)
Még egy kérdés! Fabrikettek közül melyik a legjobb minőségű? Láttam olyat, amelyik tégla alakú, és olyat is, amelyik henger, stb… Most nem az anyagra gondolok, az nyilván legyen keményfa, mondjuk tölgy, hanem az alakja melyiknek praktikusabb? Laikusként azt gondolom, hogy a henger alakút talán könnyebb eltörni, ha pl nem akarok rárakni egy egészet, csak mondjuk egy felet, vagy negyedet…
Van egy teli kuka (szelektív gyűjtött) újságpapírunk is. Nagyrészt reklámújság… Ha laponként összegyűröm "galacsinnak", és azt is elégetem a kályhában, az nem kormol, nem kátrányosítja a kéményt? Tehát bátran belerakhatom, nem árt a kályhának?
A legjobb fabrikett a hengeralaku kémény fa forgácsból készűlt.Nem tudom hol tudod beszerezni,de én a CONI kft Keszthely,telepről rendeltem .Vélemény is erről tudok .
Megtalálható a neten is .Brikettel csak fával együtt lehet füteni .Különben folyamatosan kell figyelni,mert nem marad ez után parázs .Ebből a henger alakuból csak 1 felet szabad berakni,mert a hő szétégeti még az ajtót is .
Az ilyen hirtelen nagy hő nem jó kályhának .Az első begyútás után a kályha már aznap ki is szárad .
A cserépkályha nem kazán,mérsékeltebben kell tüzelni benn.
Mivel ,ha jól tudom öntött vas a teteje is ,a nagy hőtől el is repedhet .
Köszönöm a válaszokat! Miért van szükség parázsra? (Gondolom a parázs miatt írtad, hogy vegyesen használjam fával…) Pl ezen a videón csak brikettel fűtenek. Grillgyújtó kockával gyújtja meg… Ugyanez a módszer cserépkályhában nem működik?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!