Panelban miért dübörög annyira, ha egy 1 év körüli gyerek rohangál felettünk? "Alig" pár kiló, de olyan, mintha valamivel kopognángak, amikor futkos.

Nem verik a kis sarkukat nekem 2 gyernekem van mi is laktunk panelban, hát néha nagyon sajnáltam az alattunk lakókat igaz ők nyugdíjasok voltak mindig pironkodva kérdeztem, nem zavarja őket a ricsaj főleg ilyenkor télen, nyáron jobb volt.

A szigetelés a plafonon nem ér semmit. Nekünk kőzetgyapot van, mégis buhog az egész lakás, amikor a felettünk lakó 2 éves gyereke rohangál. Már finoman szóltam nekik, hogy jó lenne valami szőnyeg, de leginkább megmozgatni a gyereket kint. Mi is neveltünk gyereket tömbházban, de nem rohangált állandóan mint egy őrült le-fel. Igaz, lány volt, akik azért nyugodtabbak, és magam is igyekeztem pontos, kiszámítható napirendet kialakítani. Mindennek megvolt az ideje, tudta, mit lehet, mit nem, s lehetőleg minél több időt töltöttünk a játszin. A fölöttünk lakók alig viszik ki a gyereket, nem csoda,hogy nem tud magával mit kezdeni, unatkozik, tele van energiával. Kint is csak eszetlenül rohangál, megy mindennek neki, minden rá van hagyva. Nincsenek, szabályok, korlátok felállítva. Nem tudja, mit szabad, mit nem, teljesen bizonytalan. Na itt kezdődnek a gondok. Az anyuka pedig csak könyörög, már amikor egyáltalán odafigyel agyerekre. Mert inkább unja az egészet, nagyon úgy tűnik, függetlenül attól, hogy természetesen szereti a gyerekét. Sajnos sok szülő nem igazán tud mit kezdeni a gyerekkel, határozatlan, mindent ráhagy amiből aztán később az oviban, a suliban csak a gondok lesznek. A szülő szerepet is tanulni kell(ene).