Hány fokra hűl le a lakás?

[link]

1 és 7 találat a megfelelő

Ami adatra még szükség van, az a légcsere mértéke (a 10kWh hőigény mekkora része származik a légcseréből), a falak és födémek rétegrendje. Pontosan kiszámíthatatlan, de becsülni lehet.

A lehűlési görbe eltérő jellegű, ha a falazat homogén (azon belül se mindegy, hogy mekkora tömegű), ill. ha belülről vagy kívülről hőszigetelt.

Vegyünk egy könnyűszerkezetes (MDF-lap->kőzetgyapot->párazáró fólia->gipszkarton) falazatú-mennyezetű házat. Hiába ugyanannyi a fűtési hőigénye, mint egy téglaháznak (betonfödémmel), sokkal hamarabb kihűl fűtés nélkül, mert nincs hőtároló tömege.

Ha a hőtároló tömeget belülről hőszigetelik, akkor eleinte könnyűszerkezetesként viselkedve gyorsan kihűl, majd ha a tömeggel rendelkező hidegebb fal hőmérsékletét elértük, akkor már lassabban. Kívülről hőszigetelve még a homogén szerkezetnél is kicsivel jobb a hőtároló-képesség.

Részleteiben azért nem lehet kiszámolni, mert

-a légcsere csak becsülhető, függ a mindenkori időjárástól

-a bútorzatnak, egyebeknek (könyvek, akvárium, stb.) is van tömege, de a fűtési rendszer is rendelkezhet hőtárolással (cserépkályha, tömegkályha)

-a lakás belső geometriája bonyolult, a hőátadási tényezők csak közelítések.

-dinamikus modell kell, mert a falazat hőeloszlása csak kezdetben lineáris. Homogén falazatnál egyenletesen csökken a hőmérséklet a bentiről a kintire kifelé haladva, de fűtetelen esetben a bejövő szellőző-levegő ezt elrontja (a fal belsejében lesz a legmelegebb pont), úgyhogy a pontos adathoz annyi számolgatás kéne, hogy egyszerűbb megmérni :)