Nem tudom, miért?

15 éves lány vagyok.Nem vagyok sem lusta sem háborgó tini.Unom az életem,mindig olyan semmilyen érzésem van mintha nem is léteznék.Néha a fejembe veszek veszek valamit amit mindenképpen meg szeretnék csinálni vagy kapni,venni...kb már vagy 6 hónapja mindennap elmondom a szüleimnek hogy szeretnék egy kiskutyát barátnak mert nem nagyon szeretek emberekkel beszélgetni pedig tudok nincs semmi bajom a beszéd kézségemmel de valahogy nem szeretek.Nincsenek olyan igazi barátaim.Jó páran szerettek volna járni már velem de vissza utasítottam őket nem tudom talán félek a csalódástól,pedig voltak köztük helyes fiúk is.Magammal (külsővel) meg vagyok elégedve nem vagyok csúnya,kövérke.Nem tudom mi van velem.