Egy szigeteletlen házba gázról fára álljak át, vagy inkább hőszivattyúra, illetve mekkora megtakarítás érhető el így? (fűtés:radiátoros+padlófűtés) (Hőszigetelést nem tudok csinálni, mivel a szomszédom nem engedi, mert a ház egy része átnyúlik)

"(Hőszigetelést nem tudok csinálni, mivel a szomszédom nem engedi, mert a ház egy része átnyúlik)"

A szomszéd köteles hagyni, hogy megcsináljátok a munkát!

Természetesen utána mindent vissza kell állítani, takarítani...

Uszítsd rá a jegyzőt!

Ilyen nincs, hogy a szomszéd nem engedi!

Mi nyúlik át, hova?

Fával sem jössz ki jobban és hőszivattyúval sem, hidd el. Hőszigetelni kell, méghozzá vastagon.

Bár a fa bekerülési költsége településtől függően erősen változó.

A jegyzőt hiába kérnéd. Ő az építéshatóságnak adja át az ügyet. Az építéshatóság az OTÉK 35. § (8) bekezdése alapján el fogja utasítani a kérést.

Bírósághoz viszont lehet fordulni:

Irányadó jogszabályok.

- Ptk. 5. § joggal való visszaélés.

- 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. melléklete épületek hővédelme

- Ptk. 102. § (2) munkavégzés engedése

Érvelés:

Az épületek hővédelmét, a hőszigetelést jogszabály írja elő. A szomszéd megtagadja a hőszigetelést, tehát a joggal visszaél, ezért bíróságtól kéred a hozzájárulás pótlását.

A szomszédot nem zavarja semmiben a leendő hőszigetelésed, sőt értéknövelő beruházás, mivel a házfalad rendezetté válása a szomszéd ingatlan értékét kb. 5 %-al növeli.

A hőszigeteléseddel elfoglalt terület, viszont mindössze 2 ezreléket foglal el a telkéből, tehát veszteség a szomszédodat biztosan nem fogja érni.

A belső hőszigetelést műszaki megfontolások miatt el kell vetni. Pl. nyári hővédelem, hőhidak, vagy mert vízvezetékek futnak a falban.

A bíró szakértőt rendelhet ki, aki az érveidet alá tudja támasztani.

A bíró a szomszéd hozzájárulását pótolhatja. És ha a szomszédot tényleg nem zavarja a hőszigetelésed, akkor pótolni is fogja. Persze figyelembe vehet egyéb körülményeket is.

Pl. Amikor megépült a ház, miért nem lett hőszigetelve (önhiba kizárható-e)?

Hasonló jogeset: Pfv.I.20.837/2009/6.

Ügyvédet fogadhatsz, de elég tyúkpernek néz ki az egész. Nem biztos hogy érdemes költened ügyvédre. Egy energia tanúsítványt azért csináltass, ami ajánlásokat megfogalmazhat.

Én épp most készülök keresetet beadni hasonló ügyben.

Vehetsz egy COP 5 osztályos klímát, ami tud fűteni hőszivattyú módjára.

Azonban amikor igazán szükséged lesz a fűtésre (nagy hidegben), akkor az energia hatékonysága annak is jó esetben 2,5 lesz.

Az áram ára a gáznak többszöröse, ezért összességében nem jársz jobban a hőszivattyúval, mint a gázzal.

Zsolt 75!

A szomszédos telket a szomszéd jogosult birtokolni.

Kérdezőnek ezért részben igaza van.

A szomszédnak valóban kötelessége megengedni karbantartási munkálatokat, mint vakolás festés -a telekhatáron álló házon-. lásd: Ptk. szomszédjog szabályai

A szomszédos telekre azonban csak a szomszéd beleegyezése esetén lehet hőszigetelést felrakni.

Ha erre nem ad engedélyt, akkor vagy elmarad a hőszigetelés, vagy belső hőszigetelést lehet csinálni -annak hátrányait szem előtt tartva-, harmadik alternatíva lehet a szomszéd beleegyezésének pótlása bírósági ítélettel.

A Ptk. szolgalmi jog szabályaiból érdemes kiindulni.

Szerintem a per megnyerhető a Ptk. 5§ "joggal való visszaélés"-re alapítva.

Nyilván ilyen igénynek csak akkor van értelme, ha a hőszigeteléssel elfoglalt centiméterek a szomszédot nem zavarnák.

A 2013.01.01.-től hatályos Országos Építési szabályzatban (OTÉK-ban) a parlament elé terjesztett változtatásban engedtek volna bizonyos mértékű túlnyúlást a szomszédos telekre is, de az utolsó pillanatban megváltoztatták a szavazásra bocsájtott jogszabályt.

Így tehát a szomszéd hozzájárulását, vagy a polgári pert továbbra sem lehet megkerülni, ha valaki a telekhatáron álló falát külső hőszigeteléssel szeretné ellátni.

Idén az Alkotmánybíróság is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Megállapították, hogy az épületek hővédelme nem csupán magánérdek, de közérdek is, ezért megfontolandó a tulajdonosi jogok korlátozása.