Vegyük például egy lakás ami egy emeletes. Meg van határozva hogy hány nm2 után kell egy tartóoszlopot helyezni hogy ne szakadjon le a plafon (ami jelen esetben az első emelet padlója)?

Hol látsz te tartóoszlopot a lakásban?

Ilyen esetben a főfalakon van a teher. Illetve vasbeton födémgerendák vannak elhelyezve és azok között béléstest és konkrétan amikor le van öntve betonnal az a födém. Ahogy te fogalmaztad az első emelet padlója!

A födémek általában valamilyen vonalmenti tartószerkezetre terhelnek. Vagy falra, vagy vasbeton kiváltóra, gerendára. Így általában nem a négyzetméter, hanem a fesztáv a mérvadó. Lakáson belül használt födémekkel 6-7 méternél nagyobb fesztávot nem szoktak áthidalni.

Attól is függ, hogy a födém miből van. Lakóépületekben leggyakrabban félmonolit és monolit födémeket használunk. Félmonolit például a Porotherm födém, ahol 60 cm-ként elhelyezett gerendákra béléstesteket helyezünk, majd az egészre jön egy felbeton.

A monolit pedig a helyszínen készült vasbeton födém.

A félmonolit födémek minden esetben egyirányban teherhordók, és teherbírásuk a fesztáv függvényében katalógusból kiolvasható.

A monolit födémek viszont mindig egyedi tervezést igényelnek, változhat a vastagságuk, a vasalás mennyisége. Sőt, a monolit födém kétirányban is lehet teherhordó, ha minden oldalon van megfelelő alátámasztás, és két irányban is van vasalva.

Ezen kívül számít még, hogy a födém statikailag határozott, vagy határozatlan. Hogy ez mit jelent, abba most nem megyek bele.

A lényeg annyi, hogy rengeteg szempont van. De ha egy full átlagos, 20 cm vastag vasbeton födémed van, akkor valszeg kb. 6-7 méter fesztávot tud áthidalni.