Ki számít magyarnak?
Ki számít magyarnak?
Napjainkban sokszor felmerül ez a kérdés, hiszen a történelmünk kétségeket vet fel ezzel kapcsolatban.
Történelmünk szerint népünk állandó vérkeveredésen ment keresztül, tehát alig ha lehet azt mondani manapság, hogy "ebben az emberben tiszta magyar vér folyik".Innentől kezdve biológiai szempontból nem lehet azt vizsgálni, hogy ki magyar és ki nem.
Napjainkban ez a keveredés még gyorsabb lett a globalizációnak köszönhetően. Köszönhetjük továbbá még azt ennek a "gyönyörű világrendnek", hogy az országban élő fiatalokban kiírtja a hazaszeretet legkisebb szikráját is. A mai fiatal már nem gondolkozik azon, hogy ő ehhez a nemzethez tartozik és hogyan is élje ezt meg. Gondolok itt arra, hogy míg más országok szülöttei jól értenek a kufárkodáshoz (ami a mai világban látszólag előre visz) és nagy pénzeket tudnak felhalmozni, addig ő erre "lényegében" nem képes és ebbe előbb utóbb belerokkan.
Belerokkan Magyarország abba amit a világ ráterhel, hiszen ez a világrend „nem magyarnak való”, de köteles megpróbálnia az alkalmazkodást (kényszerítés hatására). Hazánk és lakosai nem tudnak lépést tartani más dörzsöltebb, „lelketlenebb” országokkal akiktől a példát látja a kor túléléséhez.
A magyar nemzet erőssége az igazságosság és a szeretet. Magyar ember az is akit már a világ megrontott és végtelen pénzhajhászatra adta fel életét, de az ilyen ember már önzővé vált és nem érdekli „magyarsága”, országa sorsa. Ő már csak azt látja, hogy ide született és egyenrangú mindenben a többi ország lakosaival, hiszen határok nincsenek.
A jelmondat: Te is lehetsz gazdag! (ja és persze annál nincs jobb…)
Ez az uralkodó szemlélet napjainkban, valakinek sikerül és van akinek nem (a siker érdekében minden eszköz megengedett).
Kanyarodjunk vissza a témához: Ki számít magyarnak?
A leg alapvetőbb dolog a nyelvünk, egyedül álló a világban és többek között anyanyelvünknek köszönhetjük azt, hogy nem tudták hazánkat lesöpörni a térképről. A kedves olvasó ha hiszi ha nem a magyarokat mindig is fel akarták számolni. Napjainkban is ezen munkálkodik a média, a „rossz” erőknek nagy megkönnyebülést az ha a magyar öntudat kiveszne a világból (apró mivoltunk ellenére). Ha ápoljuk nyelvünket és feltárjuk régmúlt történelmünket ez nem fog bekövetkezni.
Továbbá lényeges jellemzője a magyarnak, hogy szereti hazáját és nem ártana neki, csak segíti tetteivel. (akár a legapróbb dolgokkal: nem dobunk el szemetet az utcán)
A magyar büszke történelmére és nem veszi semmibe azt. Itt kitérnék arra, hogy az iskolákban sok megemlékezés folyik minden évben, de majdnem hogy feleslegesen. A diák csak annyit ért az egészből, hogy ünneplőbe kell öltöznie és a megszokottól másképp alakul a hétköznapja, ezt saját szememmel látom.
Az a magyar ki annak vallja magát és büszke rá!
Nem cserélné le szülőhelyét, szereti országát.
ebredj.magyar89@freemail.hu
"A magyar nemzet erőssége az igazságosság és a szeretet."
Ne haragudj, de ezt kiírni elég abszurd. Amikor a magyarok jelentős része ott csal, ahol tud (lásd adóelkerülés, feketemunka, platóról leesett holmik vásárlása), akkor nem igazságos. Amikor a sok nacionalista jellegű társaság a gyűlölködésre épül, akkor elég furcsa büszkének lenni a szeretetre.
Én magyarnak érzem magam, de úgy látom, a legtöbb magyarban ezek csak a duma szintjén vannak meg, és ha sír a szomszéd gyereke, már rohannak is feljelentgetni.
Különben kategóriát tévesztettél.
"nem kellenek nemzetek meg semmi ilyen, mert csak rasszizmushoz vezetnek."
ez nem így van, önmagában nem ez vezet a rasszizmushoz, aki gyűlölködni akar (vagy éppen csak a háttérből erre buzdítani a kismebert, mert ez az érdeke), az ígyis-úgyis találni fog rá okot. Aki viszont békés természetű, az meg nem bántja a másikat "ígysem-úgysem". :)))
Attól, hogy nem hordok Trianon előtti térképet a pólómon, nem hallgatok Kárpátiát, nem vagyok Jobbikos, én még büszke vagyok a magyarságomra. Magyar vagyok ha legalább egy kis részben igazi magyar vér folyik az ereimben. A világ egyik legősibb, legkultúráltabb, legtiszteletreméltóbb népéhez tartozok.
Olvassátok el, mert ilyet az iskolai (győztesek által írt) történelemkönyvekben nem olvastatok, és egy darabig nem is fogtok olvasni.
Aki szeret magyarnak lenni.
Aki azért nem szeret magyarnak lenni, mert rossz a helyzet, az gondolkozzon el azon, hogy mennyit érne a "hazaszeretete", ha 650000-et keresne nettó, és attól örülne a magyarságának...(kicsit olyan 30 ezüstös íze van ennek...)
Éppen az mutatja meg az igaz magyarságot, hogy rossz körülmények közt is kitartasz, és nem csüggedsz magyarságodban, mint az igaz barát, aki bajban sem hagyja magára a másikat, hanem akkor áll csak igazán mellé.
Az a barát sem kell, aki a bajban cserben hagy, nem igaz?
Hát ezen gondolkozzon el a sok liberális úr és úrhölgy, akik az országból való lelépést, az emberek fikázását és a hagyományos értékek semmibe vételét hangoztatják, ezzel szembeköpve néhány nemzedéknyi ősüket is (lehet, hogy pár nemzedékkel azelőtti ősei pl. a '48-as szabadságharcban pontosan ezektől az értékektől vezérelve harcoltak és véreztek).
Lehet, hogy a divatszabadelvűsködés helyett gondolkodni kellene.
Mondjuk ugyan ez igaz a melldöngető ultranacionalistákra is, mert ők meg a habzószájú fröcsögéssel tántorítják el az embereket.
Mondjuk, ha megvalósulna a liberális álom, akkor nem lenne semmi gond. Ha mindenki szabadon teheti, amit akar, akkor én is szabadon hangoztathatom hazaszeretetemet, magyarságomat és hagyománytiszteletemet, mert senkinek semmi köze nem lenne hozzá, hogy mit csinálok :-)
"Amikor a sok nacionalista jellegű társaság a gyűlölködésre épül, akkor elég furcsa büszkének lenni a szeretetre."
Amikor a nagymama behívja a szomszéd gyereket palacsintát enni, mert az leverte a térdét a járdán, akkor meg nem furcsa.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!