Mi a legnagyobb problémátok a környezetetekkel?

Kis faluból, ahol sok volt a cigány Pest megyei kisvárosba költöztünk. Először nagyon örültem, hiszen egyszerűbb a vásárlás a sok üzlet miatt, az orvosi ellátás is megoldottabb, az utcánk aszfaltutas, stb. Azonban az örömöm nem tartott sokáig, mert minden nap történik valami bosszantó, amire a kis faluban sosem volt példa.

-A szomszéd öregasszony reggel 5-kor rendszeresen az ablakunk alatt pletykál teljes hangerővel.

-A nyári szünetben minden éjjel görkorcsolyáztak a fiatalok az utcánkban, zörögve korcsolyájukkal, ugattatva az utca összes kutyáját éjjel 2-3 óráig.

-Az udvarunkba bedobálják a szemetet, sörös dobozt, cigarettacsikket, stb.

-Az iskolás gyerekek állandóan ingerlik a kutyáinkat, sokszor filctollat, golyóstollat dobnak be nekik, amit azok szétrágnak. Az is előfordult, hogy csípős paprikát hoztak otthonról, kifejezetten a mi kutyáinknak.

-A hatalmas (25cm*40cm) kutya harap tábla ellenére, a kerékpárt a kerítésnek támassza a szórólapos, ezzel rongálja a kerítésünkön lévő nádfonatot.

-Rendszeresen csengetnek be hozzánk idegenek, hogy adjunk kölcsön nekik.

-A szomszéd lánytól távozó udvarló éjjel még dudál egyet az autójából búcsúzóul. A lány bátyja teljes hangerővel üvölteti a magnót a kocsijában amikor hazaér az éjjeli buliból.

Utálok itt lakni! 1000-szer jobb volt a kis faluban, ahol az emberek még valamennyire tisztelik mások értékeit, állatait, nyugalmát, nevelik gyerekeiket. Ha lesz lehetőségünk, el is költözünk innen.