A hőszivattyút lehet üzemeltetni napkollektorral?

nincs értelme.

a napkollektorok úgy vannak felépítve, hogy a környezeti hőmérséklet a lehető legkisebb mértékben befolyásolja őket. (pl. vákuumcsöves hőszigetelés) gyakorlatilag csak a nap sugárzásos hőátadására érzékenyek.

a sugárzásos hőátadásról meg azt kell tudni, hogy a hőmérsékletek negyedik hatványának különbségével arányos. namost a nap esetében ez a hőmérséklet párezer fok, ha ennek vesszük a negyedik hatványát, akkor látszik, hogy szinte tökmindegy, hogy a másik oldalon 353K (+80 fokC) vagy 253K (-20 fokC) negyedik hatványa áll-e. az áramló energia mennyisége szinte ugyanaz.

van egyébként un. légkollektoros (azaz a környezeti levegő hőjét hasznosító) hőszivattyű (ilyen pl. a fűteni is tudó klíma), de ezekről azt kell tudni, hogy a hőszivattyú egy elég macerás dolog. ahhoz, hogy jól megépíthető, működtethető legyen azaz ideális, ha mindkét hőmérséklet (azaz ahonnan viszi és ahova viszi a hőt) nagyjából állandó. ez a földbe csatlakoztatott rendszereknél kb. megvan, hiszen a lakást kb. 20-23 fokon akarjuk tartani, adott mélységben meg a föld hőmérséklete keveset változik, de nagyon nem igaz a levegőre, hiszen fűtenünk kell akkor is, ha kint -20 fok van, meg akkor is, ha +15. ilyen körülményekre nehéz jó hőszivattyút tervezni. és ha sikerül is, biztosan rosszabb lesz a hatásfoka, mint egy földbe csatlakoztatottnak.