Mennyire életszerű, hogy egy tetőtérben 16 nm2-es szobával kell rendelkezni ahhoz, hogy LAKÁS-nak minősüljön?

Ez egy kb 5 x 3 méteres szoba, plusz az összkomfort helyiségei. Az "életszerű"-t nem tudom itt most hogyan érted. Nem túl gyakori egy ilyen kicsi lakás, ahol egy ilyen szoba van a többi komfort mellett, de előfordul. A szabály ha jól sejtem a legkisebb lakásnak minősülő össz terület meghatározása és ami ennél kisebb az már nem minősül lakásnak.

Szóval mennyire életszerű? Nagyon ritka eset. Nem ekkorák a lakások többségében, és ez inkább a legkisebb lakások mérete, ami ritkább.

Ezt nem írtad el? Hogy megemelten? Nem alacsony áron vehetik igénybe?

" 2-4 lakás esetében akkor is megemelten vehetnek igénybe kedvezményes árú gázt, ha nem alakultak társasházzá."

Mutasd inkább a szabályt. :)

"... ha azt szeretnénk, hogy ..."

Nincs ilyen, hogy mit "szeretnének", ez csak egy szabály a méretekre. Persze vagy jó a szbály vagy sem.

Az 50 m2-es lakás bár nem túl nagy, de sok ilyen van, ez nem ritka. Ebben a méretben vagy van egy szoba, vagy van kettő + a fürdő, wc, konyha.

Ahogy írod a 30 m2-es lakásnál kell egy 16 m2-es helyiség. Ez mire vonatkozik? Ez a legnagyobb méret ahol még kedvezményeg a gáz? Mert az ciki lenne, de nem néztem ennyire.

Szerintem ez a méret, csak a legkisebb lakásnak számító méret (úgy magában) és nem a kedvezményes gáz fogyasztás maximum méretű lakása. De nem néztem a pontos fejleményeket...

Kizárólag arra a szövegre hagyatkozom, ami tőled olvasható.

A 16 nm-es lakószoba teljesen hétköznapi. 4×4 méterrel a legkönnyebb számolni, de vehetünk 3×5, 3,5×4,5 métert is. Ez egyáltalán nem nevezhető nagynak (mellékes, de én pl. egygenerációs házban élek. Hasznos alapterülete 76 nm, a három szoba közül a legkisebb 12 nm, a legnagyobb 18 nm.)

Tehát az kilőve, hogy a 16 nm nagy vagy kicsi.

Ami a gondom az írásod alapján: én nem látok olyant az idézetben, hogy tetőtér. Meg olyant sem, hogy a két generáció életét szolgáló tér két lakásnak számít-e vagy egynek. Két lakás akkor lehetne, ha a bejutás a tetőtérbe teljesen elkülönített. Szóval nem az alsót át lehet feljutni a tetőtérben, hanem kívülről.

További gondom, hogy azt sem írja elő, hogy pontosan 30 nm hasznos alapterületből 16 nm szoba kell legalább. Lehet az 120 nm, 500 nm, 15 000 nm is, de kell legalább egy 16 nm-es lakószoba. Persze a 30 nm-nek több mint a fele a 16 nm, de hányfelé akarsz te osztani 30 nm-et?

50 nm-16 nm=34 nm

Hálószoba:

2,5 hossz minimum kell, hogy egy ágy faltól falig érjen. Egyáltalán beférjen. Tegyük fel 2 méter elég a másik irányban is.

34-5=29 nm

Gyerekszoba: legyünk nagyvonalúak, 16 nm, több lurkónak kell annyi.

29-16=13 nm

fürdőszoba:

legyen az is 2,5×2 méter

13-5=8 nm

Konyhára marad 8 nm

Szóval ennyire életszerűtlen.

– Új lakásban nem lehet 8 m²-nél kisebb szobát építeni.

– 6–12 m² között egy szoba félszobának minősül.

– 12 m² nem sok, legfeljebb hálószobának, vagy dolgozószobának jó.

– Egy 40 m²-es két szobás panellakásban is a nagyobb szoba azért szokott lenni 16–18 m².

– 16 m² ha nem is egy lyuk, de azért messze nem is egy bálterem. Mondjuk legyen benne egy 3 méter széles szekrény, ha ki is akarod nyitni az ajtókat, fiókokat, akkor ez eleve elfoglal 4–5 m²-t. Egy ajtó, meg egy ablak is elvisz legalább 2 m²-t (hogy ki tudd nyitni, be tudj lépni a szobába). Egy kanapé egy kisebb dohányzóasztallal újfent elvisz legalább 4 m²-t. Már 10 m² felett vagyunk, de ha ezeket beviszed egy 10 m²-es szobába, akkor az még csak egy raktár, elfér ugyan benne, de mozogni már nem nagyon tudsz.

De el tudok képzelni olyan megoldást, hogy van egy nagyobb amerikai konyhás nappali, ami ugye beleesik a kivételbe, és ahol a többi szoba tényleg csak félszoba, hálószoba, gyerekszoba, dolgozószoba. De sejtésem szerint azért ezek ritkák.