Haszonélvezeti jog, de hogyan működik?

Nem zavaros ez egyáltalán. Van egy tulajdonos és van egy haszonélvező, akiknek semmi közül egymáshoz, tehát nem fog értesülni a tulajdonos, ha a haszonélvező elhalálozik.

Annyi viszont tényleg kimaradt, hogy a haszonélvező nem lakja az adott ingatlant, van sajátja. Tehát, soha nem találkoznak.

A tulajdonos 200 km távolságra lakik a szóban forgó ingatlantól, tehát igen ritkán megy a tájára is alap esetben.

A haszonélvező, ha van egy kis sütni valója, kiadja albérletbe.

Elkerülendő lenne, hogy hónapokig ne szedhesse hasznait a valós tulaj, vagy más élvezhesse úgy, hogy nem lenne rá jogosult (pl. albérlő, vagy a haszonélvező rokona).

Ez lenne a cél, melegében értesülni a haszonélvezeti jog megszűnéséről. Nem tudom jobban elmagyarázni.

Az élet produkál nem szokványos jogi helyzeteket..., azokat is meg kell oldani.

5/5

Azért tudom, hogy nagy sok elhunyt nevén van ingatlan (tudom, hogy nem lehetne), mert saját ügyem kapcsán kerestem volna vevőt egy töredék résznyi erdőre és a huszon oldalas tulajdoni lapot áttekintve, találtam 5-6 nevet, akik már nem élnek. Viszonylag kicsi településen élek, ismerem az embereket.

Ezt az erdőt annak idején tsz osztotta ki valamilyen jogcímen, a hátramaradó hozzátartozók nem is tudnak róla, hogy van az a bizonyos erdő. A hagyatéki eljárás csak a hagyatéki leltárban szereplő dolgokra terjed ki, azon alapszik. 10 éve elhunyt után is halottam már hagyatéki eljárásról.

4/6

Itt szintén az a probléma, hogy nincs aki bediktálja a hagyatéki leltárba azt a bizonyos haszonélvezeti jogot, főleg hogy a halál beálltával az meg is szűnik. Innentől nem jut el a közjegyzőig sem. Arról nem is beszélve, hogy a hagyatéki eljárás jó ha 6 hónap múlva elkezdődik.

Ott vagyunk, ahonnan elindultunk...