Szerettek-e lakásban lakni?
Pozitív és negatív tapasztalatokra is kíváncsi vagyok.
Ingatlanvásárlás előtt állok, ám nincs annyi tőkém, hogy városon egy elfogadható állapotú házat vegyek, így marad a lakás. Milyen tapasztalataitok vannak róla?
Nekem ez most azért új, mert faluban, kertes házban nőttem fel.
Ha hangos a fölötted levő, az a legrosszabb, tehát felső emeletit vegyél, de akkor már lifteset.
És ha üzletek vannak a házban vagy szemben alul, az is zavaró tud lenni, mert már nincsen a hivataloknak és a Társasháznak jogköre megszüntetni a zavaró tevékenységet, vagy nagyon nehéz és aki tehetne valamit, érdekösszefonódásban van az üzletekkel...
Összességében elmondható, hogy 85%-os lakást lehet csak találni, mert X nm-en fix kialakítás van, nem tudsz jobbra-balra terjeszkedni, valami mindig hiányzik a lakásból, ami kéne.
Esetleg egy kisebb házban, ahol az egész felső emelet a tied, tudnál nyugalmasabb lakást találni.
Én imádok lakásban élni, és nekem semmi pénzért nem kellene ház.
Szeretek a központban lakni, csak kilépek az ajtón és minden karnyújtásnyira, üzletek, hivatalok, posta, mozi... nem kell kocsiba ülnöm ha kell fél liter tej.
A másik dolog hogy egy házzal rengeteg baj van, illetve nyilván kinek hogy, de nekem határozottan nyűg lenne a kert. Sokat dolgozom, nincs sok szabadidőm, eszemben sincs a heti pár szabad órámat fűnyírással tölteni. Nekem nem opció hogy egy kertvárosi részbe költöztek ahol eleve nincs semmi, cserébe a kertben négykézláb tölthetek minden hétvégét.
Ott a centrumban a társasház, egyébként gyönyörű kerttel, csak éppen egy kapavágást sem kell benne tenni, intézi a ház, ahogy minden esedékes egyéb szükséges karbantartást is.
Ennyi előny mellett számomra eltörpülnek a hátrányok amik a társasházzal járnak, valóban kevésbé intim és elszeparált csakhogy ez engem egyáltalán nem érdekel, engem nem zavar, számomra nem szempont (egyébként sem vagyok otthon sokat, a lényeg hogy azt a kevés időt kényelemben akarom tölteni). Mondjuk tény hogy sok múlik a ház állapotán és jellemzőin (pl. milyen minőségű a hangszigetelés), és persze a lakóközösség összetétele sem mindegy, biztos van olyan hely ahonnan én is elmenekülnék.
Szóval szerintem lakás, csak jól nézd meg mit veszel, és nem csak a lakást hanem a házat és a szomszédokat is. Persze előre el kell döntened hogy mi számodra a fontosabb, a központi fekvés és a kényelem, némi kompromisszummal az intimitásban, vagy inkább elszeparáltságot szeretnél nagyobb privát élettérrel, kompromisszumokkal a kényelemben.
Én a lakásra szavazok.
Szeretek lakásban lakni, mert kényelmes, körbe vagyunk fűtve, városban élünk így minden relatív közel van, a szerviz, a bolt, a munkahely, az orvosi rendelő, stb. A szemetet is hetente háromszor viszik. De a szomszédok nagyon áthallatszanak és az utcai forgalom is.
De ha a legfelső emeleten veszel lakást, ahol a legkevesebb a falszomszéd (saroklakás), akkor ezt a gondot megoldottad, viszont lehet hogy nyáron túl meleg, télen meg túl hideg lesz a lakás. Sokat kell nézelődni, és akkor előbb utóbb megtalálod a tökéleteset.
Én nem mennék vissza lakásba. Panelban nőttem fel, második emelet, hangos szomszédok, este 10-kor mosogattak, fürödtek, olyan hangos volt, ahogy engedték a vizet, hogy felkeltünk rá. Hajnalban felettünk a nő, két gyerekkel randalírozott, dübögtek, mindig hozzávertek valamit a radiátorhoz, a nő kopogós cipőben rohant mindig utánuk. Gondolom dolgozni, oviba készültek.
A második panel már zárószint, ott szerettem lakni, de nyáron dögmeleg volt és mivel nagy a baráti társaság, sokat járunk egymáshoz kerti sütögetéshez, medencézni, a férjem is imádja a kertet, mindig bügyköl valamit, szerel, így nem volt kérdés, hogy kertes ház lesz. Így nálunk is lehet összejöveteleket rendezni. Dohányzunk is, a teraszra, kertbe ki lehet menni, nemcsak az erkélyre (ha van) és esetleg hallgatni a szomszédtól, hogy átszáll a füst, stb. Ki lehet ülni, még múlthéten is bográcsoztunk, nincsenek már nagyhidegek, a havat sem kell nagyon lapátolni.
Szóval mindennek van előnye és hátránya is. Azt kell mérlegelned, hogy mit viselsz el jobban.
Én nem szerettem.
Kicsi, bezárva érzi magát az ember.
Legfelső emeletet csak nehezen tudod majd eladni, mert sokan eleve kizáró oknak tartják a földszintet és a legfelső szintet. Ott van, hogy mi van, ha gond van a tetővel, nyáron meg meg lehet sülni.
Én a helyedben inkább a városkörnyéki falvakban néznék min. ikerházat, ahonnan jó a közlekedés és be tudsz járni.
Én házrészben lakom, ami hasonlít egy lakásra annyiból, hogy vannak falszomszédok.
Előny: jó helyen van (persze ez házra is igaz lehetne, csak az drágább lenne),
van udvar és melléképület,
egyszintes (én nem mentem volna tömbházba), kicsit hozza a ház-feelinget.
Hátrány: szomszéd vízvezetéke a hálószobám fala mellett fut, tehát a reggeli wc-zésével együtt én is felkelek, mázlim van, hogy emberi mértékkel használja.
Telefonbeszélgetés + ha van vendég is annyira hallatszik, hogy nem kell rádiót hallgatnom, hogy szórakoztassam magam.
Jobban moderálnom kell nekem is magam, pl. zenét nem hallgatok hangosan, éjjel nem telefonálok hangosan, stb., ha jön vendég, akkor sem érzem magam komfortosan, hogy esetleg hallják, miről beszélünk.
Kb. ennyi, ezt a zaj-dolgot mérlegeld, hogy mennyire tudod elviselni, meg azt, hogy te se csinálhatsz mindent abban az időpontban, amikor esetleg jól esne.
Én panelban lakom. A lakóközösség jó. Legfelső emelet, panelprogramos, egyik oldalon nyugdíjas, másik oldalon 50-es házaspár. A lakás és panel voltából fakadó direkt hátránya nincs. Annyi, hogy full déli tájolás, nyáron klíma kell a meleg miatt télen meg néha ráfűtök a klímával egy kicsit.
Nekem egyedül a saját udvar és saját garázs hiányzik. Mert utcán lehet csak parkolni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!