Ha a lecsiszolt glettet, csemperagasztot, cementet osszeseprem es vizet adok hozza, ujra osszetapad?

Kicsi a valószínűsége, hogy otthon képes leszel pl. klinkert, előállítani, őrölni.

Ha már szépen összeseperted, dobd ki.

Amit összesepertél, azt dobd az építkezési törmelékkel együtt elszállítandó konténerbe.

[Az egyszer már megevett ételt sem lehet mégegyszer megenni, az is a toaletten végzi.

Ha a kémiájára vagy kíváncsi, akkor a klasszikus kötőanyagokat kalcinálással, nagy kalcináló kemencékben hevítik. Vagy régen a mészégetők nagy bugákban izzították pl a mészkövet. A mészkő CaCO3, kálcium karbonát. Ebből úgy lesz az égetett mész, hogy az izzítással széndioxidot veszít, és CaO, kálcium oxid lesz. Ehhez adnak vizet, akkor képződik az oltott mész Ca(OH)2. Ezt teszed a habarcsba, vagy kened a falra. És a széndioxidot visszaveszi és CaCO3 lesz újra belőle.

CaCO3 hevítve = CaO + CO2 (mészégetés)

CaO + H2O = Ca(OH)2 (mész oltás)

Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O (megszilárdulás)

A gipsz CaSO4*2H2O az meg kálcium szulfát dihidrát. Ebből úgy lesz építőanyag szintén, hogy 1000-1200 fok körüli hőmérsékleten addig pörkölik, míg a 2 kristályvizes változatból fél kristályvizes változat lesz. Ez a cement hatóanyaga. Amikor betont csinálsz, visszaadod a vizet neki, és úgy köt meg, hogy visszaalakul a 2 kristályvizes gipsszé. Ha a gipsz pörkölés közben nem fél kristályvizes kristály módosulattá alakul, hanem az összes vizet elveszti, akkor agyonégetett gipsznek nevezik, és selejt, mert ez már nem képes vízfelvételre, azaz sohasem fog megkötni.]

Csak a két ősi építőanyagot említettem. Nyilván vannak más hatásmechanizmusú, és több komponensű építő anyagok is. De a törmelék összeseprése és víz adagolása nem alakítja kötőanyaggá a hulladékot, ahogy előttem már többen említették.