Valaki elmagyarázná hogy kell beállítani egy Mig-Mag hegesztőgépet?

Huzalátmérő és a hegesztendő anyagvastagság alapján belősz egy induló huzalsebességet. Gondolom nem az ezeréves gép az, ahol áramerősséget is kell mellé állítani, hanem arról gondoskodik a gép, és egy feszültség-jelleggörbe fokozatkapcsoló lakik még a kéttagú szabályzórengetegben, és sluszpász... :)

Mivel a huzalsebességgel áramerősséget is szabályzol, és az áramerősség négyzetével arányos a bevitt hő, kicsit nagyobb árammal számottevően mélyebb beolvadásra számíthatsz. A feszültség növelésével egyenesen arányos a bevitt hő, tehát viszonylag nagyot kell emelni rajta, hogy egész jó beolvadást kapj, miközben általában fordítva sül el a dolog, mert nagyobb ívfeszültség mellett könnyebb az ívgyújtás, az ionizált védőgázban pedig különösen, tehát esélyes, hogy a huzal megnövekvő visszaolvadási hajlandósága miatt eléggé le kell tekerned az ampert (ami a huzal poti). Ebből a szempontból tud szerethetőbb lenni a régi-régi megoldás, amikor harmadiknak ott volt egy áramerősség-szabályzógomb, és tudtál lassú huzalt nagyon lökdösős rövidzárlatosra állítani, ha szépre tisztított vékony lemezen "karosszériázni" akartál, és nem akartad a napot gombhokiztatással tölteni, meg persze oda tudál pirítani a vastagnak anélkül, hogy rohannod kellett volna a huzalsebesség miatt, ami összességében is nagyobb hőbevitel, kicsit helyettesítheti az előmelegítést, ahogy átmelegíti az egész munkadarabot. Ezeket a régi szép dolgokat ma nagyon jól kordában tartható módon helyettesíti az impulzusos varázslás, meg mindenféle kényelmi dolog, pl szennyezett felületnél tetten érheted egy-egy mai, méregdrága gépnél, hogy az AWI nagyfrekvenciás ívkeltéséhez hasonlóan kikényszeríti a nyavalyás, hogy legyen ív, semmi akadozás ne lehessen.

Amikor úgy érzed, hogy kicsit sietned kell, de még nem lesz csúcsos tőle a varratalak, emellett nem akar átesni sem, akkor jó a bevitt hő. Kiindulópontnak találsz táblázatokat neten. Az lesz a befutó, ahol huzalvastagságonként van táblázat anyagvastagság függvényében a huzalsebességről. Akkor már csak az marad, hogy emelsz-csökkentesz kicsit a huzaladagoláson, és a feszültség-jelleggörbét hozzáállítod szükség esetén a már nem lökdösős, még nem visszaégős tartomány leginkább fasírtsütés-hangú részét megcélozva, általában picit a huzalt hozzákorrigálva, hogy tényleg szép hangja legyen.

Ügyelned kell az áramátadó és a munkadarab közti huzalszakasz hosszára (huzalkinyúlás), ne nagyon menjen 1cm fölé, mert észrevehetően átmelegszik ez a kis szakasz, és gyorsabban ég, miközben hidegebben érkezik, emellett a védőgáz se fedi túl stabilan centi fölött már.

Ügyelned kell arra, hogy 5-15 fok közt maradj a függőlegeshez képest, és hogy a varrat mentén belenézve merőleges legyen a pisztoly vége az anyagra (ne egyik oldalra vidd a hő nagyobb részét, hacsak nem szándékosan: vastagabb anyagra ha vékonyat hegesztesz, akkor 30 fok fölé is mész néha, vagy picit pozíciótól függően is 5-10 fok korrekció egészen mindennapos).

És legyen pöpec a testelés! Erős csipesz, esetleg felcsavarozós rézcsipesz, és tiszta felületen dolgozz! Sok szívástól kímélheted meg magadat, ha rigolyáddá válik a perfekt testelés.

Szerintem végigjártuk. Érdemes egyébként videókat találnod a helyes beállításokról, akár angolul (correct settings mig/mag), úgyis a hangja és a viselkedése kell, hogy beépüljön.

Szoktak valami 8l/percet megadni, sokszor fele is elég, függ a gázterelő méretétől, a pozíciótól, magától a gázösszetételtől, és legegyszerűbb, ha megnézed gáz nélkül mi fekete foshab lesz varrat helyett, aztán addig adod rá vagy veszed el a gázt a reduktoron, míg határeset lesz egy értelmes 5-10mm közti huzalkinyúlással. Aztán adsz vissza neki egy kicsit, hogy tényleg ne szennyeződjön a varrat soha, mert az tényleg senkinek se jó.

Ezeket a táblázatokat meg érdemes kinyomtatni/lefénymásolni, és jó helyen tárolni az eredetit az esetleges későbbi pótláshoz, mert sokszor életmentő, ha ott van a falon is meg a teló is tudja... :)

Üdvözlök mindenkit.

Valaki tudna ide belinkelni egy táblázatot?