Hegesztő gép inverteres mit kell figyelembe venni?

Figyelni: ütést, esést nem szereti, stabil helyen legyen, de nem földön, mert a port se szereti. Használaton kívül jó dolog letakarni, és nagyon ne legyen egy magasságban se a flexed szórásával, nemhogy egy irányban. Ha hidegből beviszed, ugyanaz, mint egy tévé vagy hifi: két órát szeret párátlanodni legalább.

Pozitívum: könnyű, kicsi, stabil ív, tényleges egyenáram, jó U0 (terheletlem feszültség, tipikusan 60-65V, vagy több), tehát jó ívgyújtás, plusz varázslatok mint anti-stick (ha leragadsz, leveszi az áramot, melegen simán letöröd, ha nem vacilálsz), arc-force (szükség esetén küld plusz áramot), hot-start (ívfogás után emel az áramon, hogy ne legyen annyira hidegkötéses az eleje). Más kérdés, hogy gyakorlott hegesztő egy stabil trafón is uralja a helyzetet annyira, hogy sose szorul ilyesfajta segítségre. Természetesen jó sok gyakorlattal, de inverterhez is ugyanúgy jó sok gyakorlat kell, csak kevesebb a hibalehetőség. A tényleges egyenáram nagy előnye még, hogy gyönyörűen tudsz bázikus elektródával hegeszteni (fordított polaritással, tehát kötelezően egyenárammal), és AWI minőségű varrat hozható vele, természetesen leginkább 6mm lemez-/falvastagságtól kezdve. (ehhez mondjuk elkel egy elektródaszárító... a népelektróda a rutilos, azzal bármi megy 3-4mm fölött, szaggatott ívvel akár 2mm is, csak a varratalak sose lesz olyan szép, mint rutilossal - kivéve óriási gyakorlattal). Előny lehet, hogy áramtartó a jelleggörbéje, ezért kis kalandvággyal AWI áramforrásként is befogható (szelepes kábellel és egy palack argonnal, reduktorral). Ha van digitális áramkijelzés, akkor könnyen visszatérhetsz meg- vagy feljegyzett áramerősségeidhez. Jobb a hatásfoka, azonos áramerősséggel hegesztve kevésbé terheli a hálózatot, mint egy trafós áramforrás.

Hátrányai: vigyázni kell rá (ld. legeleje, plusz a lába is elég könnyen kinő). Túlkényeztet, sose leszel olyan jó, mint az öregek. Hamis biztonságérzetet ad vásárláskor a modernség érzete, majd kiderül, hogy évekig kell naponta órákon át pazarolnod az anyagot és az elektródát, mire bármikor elsőre ívet fogsz és egyenletes varratkeresztmetszetet produkálsz minden pozícióban, akaratod szerinti alakkal.

Nagyon nagy hátránya, hogy bármi baja van, jó, ha a szakszerviz képes megjavítani. Akkor se nagyon olcsó. Vannak típusok, amikről azt zengik a fórumokon, hogy bármelyik normálisabb tévészerelő megjavítja az esetleges hibáit. Azért azt tegyük hozzá, hogy sose túl egyszerű.

Összegzés: vigyázni kell rá, és pár kellemes év még az olcsóbbakban is nyilvánvalóan benne lesz, ha más nem, hát az első garanciás csere után... :) Közben végig csak pár kiló az egész, és egy szerényen sziszegő, baromi stabil és erős ív jön belőle, amit alig hagy kioltani... :)

Az első mindent leírt. De szerintem elírta,hogy népelelktróda a rutilos és a mondat végén megint rutilos van. Szerintem az bázikus akar lenne.

A kérdésedre válaszolva: Van hőkioldás védelem. Amit az ún Bekapcsolási idő jelöl,gépen legtöbbszor X0 a jelölése. Ez azt jelenti, hogy egy 10 perces időintervallumban adott amperérték mellett hány percig bírja. Mondjuk ha 160A 60% és 105A 100%, akkor az azt jelenti, hogy 160 amperen 6 percig lehet vele hegeszteni,majd 4 perc üresjárat-hűtés jön. 105A 100%, vagyis ezen áramerősségnél v ez alatt megszakítás nélkül mehet a gép. Persze egy-egy pihenő sosem árott még gépnek, embernek sem. Mondjuk, ha házi célokra kell, akkor nem valószínű a több órás használat egyhuzamban. Arra még figyelni kell, hogy ez az érték 20 v 40 C fokra vonatkozik-e. A komolyabb gyártók a 40 fokos értékre vonatkoztatnak, a kisebb-barkácsosok már hajlamosak 20 fokra vetíteni az értékeket.