Mi a különbség a kismegszakító és az olvadó biztosító között?
Azt tudom, hogy melyik hogyan működik, de mikor használjuk melyiket?
Van olyan áram érték, amelyikre elv mindkettő jó lehet, ilyenkor mitől függ, hogy melyiket használjuk?
Illetve egy másik kérdés (lehet oltári nagy marhaság), de biztosító mögé is lehet fi relét tenni? Vagy azt csak kismegszakítónál lehet használni?
Olvadóbiztit (diazed) már új szerelésnél nem nagyon építünk be, ha épületvillamoságról beszélünk, ezek a kicsi hengeres biztik viszont gyakran előfordulnak sokféle háztartási és egyéb eszközben:
Kismegszakítóból is van ugyanannyi amperre biztosítható mint olvadóból (pl, 10A, 16A), csak régen ezek voltak, plusz kioldási karakterisztikájuk is eltérő lehet (pl C, D, B), mindent az adott fogyasztó (illetve áramkör) amit biztosítani akarunk, határoz meg, ehhez kell a megfelelő vezeték keresztmetszet is. Olvadóbizti elé is lehet Fi relét tenni, bár akkor már érdemesebb egy komplett lakáselosztót venni amiben már van föld, nulla sín, C sín beszerelve és elfelejteni ezeket a diazed betéteseket, helyettük kismegszakítókat beépíteni és persze Fi relét.
Tudom, hogy melyik mi.. De mindkettőnek ugyan az a funkciója, túláram elleni védelem. De mikor melyiket használjuk?
(ahogy most írtad, 25A-es kismegszakító jó lehetne a tűzhelyhez, de én már láttam hogy biztosítóval van védve egy tűzhely)
Mitől függ, hogy melyik kell?
Azt láttad hogy olyan tekerős diazed biztosítóval volt védve?
Mert akkor nem egy szakszerű munkát láttál ha új szerelésről van szó, tény és való hogy működhet akár biztonságosan is egy ilyen olvadóbiztosítóval egy áramkör, de mivel már van erre modernebb megoldás (kismegszakító) már nem használjuk. Szóval a kismegszakító váltotta le az olvadóbiztit az épületvillamosságban, mint anno a trabantot, ladát, wartburgokat az opelek, mercik stb...
Akkor lehet igazad van, és nem ez a diazed olvadóbiztosító, de az biztos, hogy nem kismegszakító hanem valamilyen biztosító. A lényeg, hogy én még a mai napig nagyon sok helyen látok biztosítókat.
De akkor a kérdésem ezekre a biztosítókra vonatkozik, mikor használjuk ezeket, mikor a kismegszakítót?
(SBI, ISFT,...)
Ha egyre gondolunk akkor itt lesz a válasz.
A zárlat megszüntetésének gyorsasága a szempont, és a gyorsaságban verhetetlen a kismegszakító. Ma nincs megtiltva az olvadóbiztosító használata (mint ahogy 1986 óta a magyar szabványban meg volt tiltva!), csak a gyorsaság van előírva, és azt meg nem teljesíti az olvadóbiztosító.
Lakások elosztótábláiról beszélve.
Szia!
Kicsit kèsei a vàlasz ,de lènyegèben a különbsèg az ,hogy a kismegszakítókon is fel van tüntetve ,illetve az olvadó biztosítókon is a zàrlati megszakító kèpessèg.
Ez nagyon nem mindegy ,amit sajnos nagyon sok szaki nem tud,illetve nincs tisztàban ezzel a fogalommal mit takar ...
Persze hozzàteszem azt is ,hogy lakossàgi villanyszerelèsnèl annyira nem is èrdekes ,ha pl nem közvetlenül a tàptarfótól kapod az àramot.
A kismegszakító nem annyira újkeletű dolog , az 1920-as èvekben màr volt forgalomban nèmetorszàgban ,illetve alkalmazták is.
Az olvadó biztosító viszont màr a 19. Szàzad vègèn màr volt ,mivel ez a legegyszerűbb vèdelmi eszköz.
Kicsit elkalandoztam bocsika...
A kismegszakító egy kompakt dolog ugyebàr elektromàgnes ,illetve bimetall alkotja ,az első a zàrlatvèdelmet làtja el ,az utóbbi a túlterhelès vèdelmet ,vezetèk vèdelmet szolgálja.
A kismegszakító előnye legfőkkèpen a kompaktsàga ,illetve ,hogy csak vissza kell kapcsolni ,ha gàz van,ès leverte valami.
Kapcsolásra , szakaszolàsra egyarànt alkalmas.
Megszakítókèpessègük àltalànossàgban : 4,5kA/6kA / 10kA
Ettől vannak nagyobbak is 40-50kA ,ezek baromi dràgàk.
10kA felett iparilag használják nagyàramú elosztószekrènyekben ,ahol fàzisonkènt 100A meghaladja a kivehető àram.
Ilyen helyeken nagy keresztmetszetű vezetèkek ,betàpkàbelek ,sínek talàlhatóak ,ahol egy rövidzàrlat esetèn 30-40 kA simàn kialakul.
Na itt egy 6kA -es kismegszakítón halad ez a zàrlati àram keresztül,akkor valószínű ,hogy nem leold ,hanem darabjaira robban szèt ( csak megjegyeznèm èn màr làttam ilyet èlőben),így szüntetve meg a tàpellàtàst :)
Itt jön a kèpbe az olvadó bizti.
Az olvadóbiztosítèkoknak van több fajtàja jelenleg amiket hasznàlnak :
Diazed , Neozed , 10x38, 22x58 ,nh00 ,nh01 ,nh02 ,nh03 ,nh04
Ezeknek megszakító kèpessègük 20kA tól indul ,ès 120kA ig tart ,ami màr igen nagy megszakítókèpessèget jelent!
Ipari körülmènyek között több kismegszakítót sorolnak össze ,ès ezek elè teszik az RCD-t (fi relèt),majd ennek főbiztosítèkakènt az nki-t (nh kèses biztosítèkot).
Így ha nagy zàrlati àram keletkezik az nki kèpes megszakítani ,ezzel megvèdve a többi eszközt,berendezèst.
Egyedül az olvadóbiztosítèkokkal lehet tisztessèges szelektivitást elèrni zàrlat esetèn ,kismegszakítókkal nem .
Mostansàg a kompakt megszakítók is divatba jöttek ipari tàpszekrènyekben ,ami tulajdonkèppen àllítható ,,kis " megszakító ,működèse lènyegèben ugyanaz ,persze jó pènzèrt kínàljàk...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!