Kiégetett agyagtálkát mivel kell lefesteni, hogy folyadékot tárolhassak benne? (virágvázának használnám)
Ja, igazából még nincs kiégetve. Csak csontszárazra szikkadt levegőn. (nyáron készült)
Kiégetni kitudom. Azt hittem festeni utána kell.
De így előtte is megtudom csinálni...
És mi az a "máz"? Mivel kenjem be akkor az égetés előtt?
(glazur), az a vékony üvegréteg, mellyel az agyagárukat bevonjuk, hogy felszinük sima legyen és likacsaik betömődjenek. A máz egyúttal az edény díszítésére is szolgál. Az agyagáruk mázolására alkalmazott üveg ugyanazon hőfokon olvadjon meg, melyen az illető agyagárut égetjük, azért a nem tűzálló, alacsony hőfoknál égetett fazekas-árura könnyen olvadó ólomüveget alkalmazunk; a magas hőfoknál égetett porcellánra pedig alkálikus földfémszilikátot. A porcellánmáznál könnyebben olvadó kőedény- v. faiencemázt pedig bórsavval készítjük, mely az üveget könnyen olvadóvá teszi. Ha a máz aránylag kemény, akkor felszine nem lesz sima, ha pedig puha és könnyen olvad, akkor lefolyik a tárgyról vagy be is szívódik a cserépbe. Az első esetben bórsavat vagy több olvadó anyagot (ólomoxidot, alkálit) keverünk hozzá; a második esetben kevesebb bórsavat és több kovasavat veszünk a mázkeverékhez. A máz az agyagcseréppel, amelyen alkalmazzuk, egyrormán terjedjen ki. Ha a máz kiterjedése nagyobb, mint a cserépé, akkor lehüléskor, mikor tehát a máz jobban is húzódik össze, mint az agyag, mgrepedezik (hajszálrepedések, l. Craquelé); ha pedig kisebb a kiterjedése, akkor leválik az agyagcserépről a máz, sőt gyakran az edény is széjjeltörik. Valamely agyagcserépre alkalmas mázt tehát csak kisérletezés útján nyerhetünk, de gyorsabban jutunk célhoz, ha a Seger-féle törvényt tekintetbe vesszük. Seger kimutatta azt, hogy a kovasav, bórsav és a földfémek oxidjai az üveg kiterjedését aránylag kisebbítik, mig az ólomoxid és az alkáliák az üveg kiterjedését nagyobbítják. Az alkalmazott máz lehet: 1. Átlátszó ólmos máz. 2. Átlátszó alkálikus földfémmáz. 3. átlátszatlan ónos máz (zománc). 4 Szines máz. Ha a mázkeverék csupán csak vizben oldhatatlan anyagokból áll (kovasav, földpát, kaolin, mészkő, ólomoxid stb.), akkor a nyers anyagokat vizzel csak finomra őröljük, ha pedig vizben oldható anyagokat (n. m. bórsavat, bóraxot, szódát stb.) is teszünk a mázkeverékbe, akkor az öszes oldható anyagokat a vizben oldhatatlan anyagok egy rézsével megolvasztjuk és a nyert üveget (fritte) a többi oldhatatlan anyaggal őröljük össze. A festő fémoxidokat vagy csak összeőröljük a mázanyagokkal, de jobb, ha előzetesen összeolvasztjuk a máznak egy részével. A mázolandó likacsos agyagtárgyakat vagy bemártjuk a máziszapba, vagy leöntjük azzal, v. rá is fujhatjuk az iszapos mázat. Mind a három esetben beszívódik a viz a likacsos agyagcserépbe és a megsűrüsödött pép rátapad a tárgy felszinére. A mázt ecsettel is festhetik a többszinü tárgyakra (p. majolika-kályhák). Az ilyképen mázanyaggal bevont tárgyat ezután annyira égetik, hogy a mázanyag üveggé olvadjon meg. Ettől az eljárástól eltérőleg mázolják a kőanyagárukat, l. Kőanyagáruk.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Read more: [link]
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!