Kiszáradt meszet hogyan kell kiégetni és újraoltani?

Mészégetés

A mészégetés alapanyaga a mészkő (kalciumkarbonát), mely apró kalcitkristályokból áll. Ez 900-1000 C°-on történő hevítés hatására szén-dioxidra és kalciumoxidra esik szét.

A széndioxid légnemű, távozik, és visszamarad a szilárd halmazállapotú calciumoxid, az égetett mész. Az égetés során 1 kg kőből kb. 0,5 kg mész lesz.

Az égetett mész víz hozzáadáskor kalcium-hidroxiddá (oltott mész) alakul.

Az oltott mész a levegő széndioxidját megköti, visszaalakul kalcium-karbonáttá és közben víz szabadul fel.

A kisipari égetés során gödör- és padkás kemencékben történt.

Eleinte csak gödörkemencéket használtak. Ennek készítésekor 2 m mély gödröt ástak, általában domboldalba. Kerülete a felszínen 1,2 m, lefelé haladva kibővítették, így tejesfazékhoz hasonló alakot kapott. Alul olyan széles volt, hogy az 1 m hosszú hasábfát kényelmesen elhelyezhették benne. Ezután a domboldal felé eső oldalon elkészítették a fűtőlyukat, mely a fűtőkonyhába nyílt, innen rakták a fát a kemencébe. Berakáskor először vékony fát raktak a gödörbe, erre egyre vastagabbat, egészen a talajszintig. A talajszinten a kemence szája köré régebbi égetések során összesült földet-követ-agyagot (muszakő) raktak, majd erre kúpalakban a mészkövet. A kúpot szalmával takarták le, majd erre vízzel gyúrhatóvá tett agyaggal tapasztott muszakő került. Erre azért volt szükség, hogy az égetés során összeeső kő fölött ne szakadjon be a kupola, ugyanis a musza megtartotta. A tapasztást bottal kilyuggatták, hogy az égetés során a füst távozhasson, és ezeken a lyukakon át figyelték azt is, hogy mikor kész az égetés. A kemence berakása után következett az égetés. A begyújtott kemencét rőzsével, hulladékfával, rönkfával, tuskóval fűtötték. Felül a szél irányába szélfogót (árnyékot) tettek, hogy a szél ne zavarja az égést. Ez készülhetett vesszőfonásból, deszkából, az újabb időben fémlemezből. Addig fűtötték a kemencét, míg a „mészkő nem ragyogott, mint az arany”. Ez a begyújtás után 12-15 órával következett be. Egy gödörkemencében egyszerre 10-12 q meszet tudtak kiégetni. A tüzelés nagy figyelmet követelt, mert ha hamuval és parázzsal feltelt a gödör, nem tudták folytatni az égetést. A parazsat és salakot pedig csak a kemence teljes kihűlése és a mész leszedése után tudták eltávolítani. A gödörkemence széle égetés során mindig betöredezett, beomlott. Igaz, így minden alakalommal több követ tudtak rárakni, de 3-4 égetés után annyira kitágult, hogy új kemencét kellett készíteni.

Egy mázsa oltottmész 3000 Ft. körül kapható, szerinted megéri ennyiért? Több fát égetnél el, plusz a víz az oltáshoz, mint amennyi mész maradna!

Ahogy előttem is leírták, "kisipari" módszerekkel jóval többe kerülne neked a mész újraégetése, mint amennyiért venni tudnál, ha kell. Viszont a kertedben esetleg felhasználhatod a bekövült meszet.

A csonthéjas termésű fák viszonylag sok meszet igényelnek. Barackfának, cseresznyének szoktak tavasszal némi mészkőport szórni a töve közelébe. Ha savanyú a talajod, akkor a rózsák is örülnek egy kevésnek.

[link]

[link]