Multimeter szakadasvizsgalat csapvizben es asvanyvizben. Miert jelez szakadast? Tudtottammal a viz vezeti az aramot?

Matematikailag nyilvan. De a meresi elv mas. Par hete targyaltuk ki egy kerdesnel. A vezetokepesseg meres egy kulon merestechnikai agazat, nem ellenallasmeresen es annak reciprokan alapul.

Erre jo pelda a multimeteres meres. Nem hozott ertekelheto eredmenyt. Nehogy "elhidd" hogy a viz ellenallasa a ket palca kozott mikor mertel, akar kilo akar mega ohm. Csak nem tudtad megmerni, mert nem ellenallast kell merni.

Nyilván, viszont sok mindentől függ. Hőmérséklet, ásványi anyagtartalom, ph. gondolom.

500-1000 uS/cm-t írnak, így kiloohmos nagyságrendben várnám el, ennek ellenére semmi.

14 a mértékegységet nem saját kútfőből szívtam:

[link]

Én elhiszem neked, hogy nem így mérik viszont a mértékegység akkor is millió helyen ez:

[link]

(Ez egész komolynak néz ki)

Ez még hivatalos is:

[link]

Szerintem egyébként arról van szó, hogy fajlagos vezetőképességről beszélünk, mint a rézkábelnél.

Ott én az ohm*mm^2/m (ohmnégyzetmilliméter per méter) volt amit gyakran adtak meg ohm*m-ben(mert mm/m=0.001 m), amit nem annyira szerettem. Gondolom ha ennek a reciprokát nézzük, az S/m.

Egyetemi jegyzetekből tájékozódj inkább, ezek nem pontosan megfogalmazott és nem lektorált források. A műszeroldal ha bár komolynak tűnik, sem a mérést sem a mennyiséget nem dimenzionálja, csak úgy lóg a levegőben a tartalom. Körülbelül, mint amikor bemész egy barkácsboltba, és attól függetlenül, hogy a polcon ott van a méregdrága Format spirálfúró, a polcra az van kiírva, hogy fúrószár.

Az Eurowater pedig egy cégcsoport termékportfólióját és szolgáltatásait prezentáló weboldal, amin szintén nem letorált, pláne nem méréstechnikai vonatkozásban írt/fogalmazott infó található. Pont mint az autógyártók, mikor odaírják a motor teljeítményhez, hogy 110 lóerő, vagy 180Nm valamekkora fordulaton. Az átlag usernek ez tökéletes infó, de a motor teljesítményét a nyomatékgörbe alatti terület adja, nem az x fordulaton laborkörülmények között mért nyomaték.

Egy oldatnál szinte mindig a fajlagos vezetőképességre vagyunk kíváncsiak, talán a konduktométeres szintkapcsolás kivétel. De ott nem a vezetőképesség mértéke a lényeg, hanem hogy vezet vagy nem vezet. Ott a folyadék vagy nincs. Ha oldat koncentrációt, szintmérést, stb. hajtunk végre, a fajlagos vezetőképességre van szükség.

Ha beleraksz 2 elektródát 1 m^3 vízbe, nincs két olyan pontja a tartálynak ahol azonos vezetőképességet mérnél. Ezért kell mérőcellát alkalmazni. A várható vezetőképesség függvényében akár az elektródát is kompenzálni 2 másik elektródával, azaz 4 elektródás mérést végrehajtani. Váltakozó feszültséggel gerjesztve, mivel vizes oldatokban az egyenfeszültség kémiai reakciót indít be.

A wikipédia azért ír hülyeséget, mert úgy fogalmaz "Az ionmentes vizek fontos minőségi jellemzője a vezetőképesség, amelynek S/m (Siemens/méter) a mértékegysége". Ez félreérthető, mivel ott van a mondatban a vessző. A vezetőképesség mértékegysége valóban a S/m csak a vizekben (mi az egyáltalán, hogy ionmentes víz? ilyen nem létezik, maximum közelítjük, azt kémiailag tiszta víznek nevezik, de semmiképp sem ionmentes) nem erre van szükség. Kb. mint ha az lenne írva a 100km/h sebességkorlátozó táblára írva, hogy 2 zeneszám/10.000m nincs értelme az adott vonatkozásban, bónuszként pontatlan. :D

Vissza az eredeti témához, multiméterrel nem lehet ellenállást mérni folyadékokban. Sem vezetőképességet. Nem arra való.

“ Ha beleraksz 2 elektródát 1 m^3 vízbe, nincs két olyan pontja a tartálynak ahol azonos vezetőképességet mérnél.”

Ez már világos volt az első hozzászólásod után is.

Ennek ellenére meglepett, hogy nem össze-vissza változó értéket, hanem kb. semmit sem lehetett leolvasni 2M méréstartományban.