Akiknek nem volt segítsége, hogy állt saját lábra?

Már 16 éves koromtól diákmunkáztam, igy megtanultam dolgozni, nem ijedtem meg a munkától.

Főiskola mellett is folyamatosan dolgoztam.

Diploma után 2-3 évig két helyen dolgoztam, de így össze tudtam szedni a pénzt jogsira, autóra, és egy kis lakás önerőre és hitelt vettem föl, 25 évesen így költöztem el.

16 évesen kezdtem én is dolgozni, heti pár alkalommal kezdtem, de az idő haladtával rendszeressé vált.

Habár, annyi könnyítés van az életemben, hogy pl jogsiba, nyelvvizsgába belesegítettek a szüleim, lakhatok is náluk ingyen, (viszont, kicsi lakás miatt barátnőm nem férne el) de saját ingatlan esélytelen.

Most járom 20-as éveim közepét, jelenleg barátnőmmel mindketten dolgozunk, ha minden rendben megy, szeptemberben albérletbe megyünk. Mindenképp félre szeretnénk tenni, de a fő cél most a suli elvégzése és a német megtanulása, mert a jelenlegi anyagi háttérrel hajthatjuk az ipart jó pár 10-20 évig, hogy legyen is valami eredménye.

25 évesen költöztem el otthonról, albérletbe a már férjemmel. Mindketten aliglátók vagyunk, így kapunk alap ellátást, emellett dolgozunk. Lakás-önerőre spóroltunk, és ahogy volt lehetőségünk, vettünk is hitel segítségével.

S mivel mindketten kis nyugdíjjal rendelkező egyedülálló szülőt hagytunk otthon, így még nemhogy mi kaptunk valamikor is támogatást, nekünk kell valamennyire támogatni őket.

/aliglátó valamivel jobb a totál vaknál, még alakokat, gyengén színeket lát/

Az önkormányzatoknál van vissza nem térítendő támogatás is és kamatmentes hitel is.

[link]

Mi is munkával. Én 18 évesen költöztem el egyetem miatt. Végig dolgoztam, a szülők ahogy tudtak, támogattak. A munkaiatt sokáig húzódott az egyetem, kemény volt. Aztán feleségül vettem a páromat, főállás mellett pedig bevállaltam egy msc levelezőt 800 km-re. Az eddigi albérletezés miatt nem volt megtakarításom. Most 32 évesen jutottam oda, hogy éves szinten 1-2 milliót el tudunk tenni (vidéki város), így azért már halad az önerő. Most születik az első babánk, kettőt tervezünk, így majd valamilyen csokos hitelt kihasználva (nem az ingyen milliókra hajtva, csak amit amúgy is értelmesen fel tudnánk venni és fizetni, nem túlvállalva) remélem hozzájutunk egy 2,5-3 szobás lakáshoz. Felújítani házilag fogunk mindent.

Hát szóval így nehezen, döcögősen, de szeretetben és boldogan :)

Nekem nem jött össze egyetem mellett a munka, mert elég ócska órarendem volt.

Ami munkáim voltak nem fizettek jól általában el is ment a pénz, pedig nem szórtam. Jelenleg albérletben vagyok a párommal, de épp csak kijövök a fizuból. Kb havi 20at tudnék félretenni, ha nem lenne egy csomó váratlan kiadás, pl most gyógyszerre és kezelésre elmegy vagy 15 ezer, a bicajt is rendbe kéne rakatni az is egy 10es, sorra házasodnak a közeli barátaink oda is bedobok legalább egy 20ast,és ez az én részem. A páromnak több félretett pénze van, de jobban is keres.

Egyetem helyett kulfoldi munka volt nalam. Igy lett videken hazan.

A varosi alberletet meg a munkahely tamogatja.