Le akarom mondani az albérletet a napokban még a beköltözés előtt. Lakásban nem voltunk egy napot sem, visszakaphatjuk ilyenkor azt a 100ezret, ha lemondjuk vagy szemétkedhet az ingatlanközveítő?

Foglalónál még nincs szerződés, de a foglaló nem jár vissza.

Ezt sajnos buktátok.

Én középiskolában tanultam ezt anno, elég sokszor elmondta szájbarágósan a tanár, hogy mi a különbség a foglaló és az előleg között. Akkor még nem értettük, mi szükség erre, de valóban hasznos, ha az ember tudja, mit ír alá.

Ha pontosan ez a szó szerepel a papíron, hogy foglaló, akkor nincs mit tenni.

Ha esetleg mégis előleg, akkor az visszajár.

"A foglaló szabályai az új Ptk-ban

A szerződések egyik széles körben ismert biztosítéka a foglaló, különösen adásvételi szerződések esetében. Az új Polgári Törvénykönyv a foglalóra vonatkozóan is bevezetett néhány olyan változtatást, amelyet érdemes ismerni. Mikor adható foglaló? Mit lehet foglalóként adni? Mi a különbség az előleg és a foglaló között?

A foglaló a szerződéshez kapcsolódó, azt megerősítő kötelezettségvállalás. A átadott foglaló sokak által ismert következménye, hogy a szerződés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az általa adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszafizetni. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyikük sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. Amennyiben a felek a szerződést teljesítik, akkor a foglaló összegét a tartozásba (pl. a vételárba) bele kell számítani.

Mit lehet foglalóként adni?

A régi Polgári Törvénykönyv szerint foglaló pénzösszeg vagy egyéb dolog lehetett. Ezzel szemben az új Ptk. a foglalót a pénzre korlátozza, és más átadott dolog foglalónak nem tekinthető. Ennek egyik indoka, hogy például a kapott dolog kétszeres visszaadása adott esetben komoly nehézségekbe ütközhet.

Továbbra is szükséges, hogy az átadott pénz foglalókénti szerepe egyértelműen kitűnjön a szerződésből. (Szakértőnk itt segít abban, hogy még milyen varázsszavak azok, amelyek semmiképp ne maradjanak ki egy adásvételi szerződésből.) Amennyiben a szerződésből nem derül ki, hogy az átadott összeg foglaló volt, akkor az előlegnek minősül. Az előleg és a foglaló között lényeges különbség, hogy az előleg mindenképpen visszajár, ha a szerződés nem teljesül, függetlenül attól, hogy a meghiúsulásért ki a felelős.

Mikor adható a foglaló?

A korábbi szabályozás szigorúan kikötötte, hogy a foglalót a szerződés megkötésekor lehet átadni, azaz a régi Ptk. idején sem a szerződéskötést követően, sem azt megelőzően átadott összeg nem lehetett foglaló. Ezt adott esetben a bíróság olyan szigorúan vette, hogy a szerződéskötést követően, azonos napon átutalt pénzösszeget nem minősítette foglalónak, mert az átutalással küldött pénz már mindenképpen csak a szerződés megkötését követően kerülhetett a másik félhez.

Az új Ptk. enyhítette ezeket a szabályokat, ugyanis nem írja elő, hogy a foglalót csak a szerződés megkötésekor lehet adni. Ezért jelenleg akár a szerződéskötést megelőzően, akár ezt követően átadott összeget minősíthetik a felek foglalónak, amennyiben ez a szerződésükből egyértelművé válik.

Mekkora lehet a foglaló összege?

A foglaló összegének nagysága alapvetően a felek megegyezésétől függ, ezért erre vonatkozóan az új Ptk. sem tartalmaz szabályt. Ugyanakkor a bíróságnak joga van arra, hogy a túlzott mértékűnek ítélt foglalót mérsékelje. Általánosságban a legfeljebb 10%-os mértékű foglalót nem szokták eltúlzottnak tekinteni, azonban függ az eset egyedi körülményeitől is, hogy mekkora mértékű foglalót minősíthet túlzottnak a bíróság.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda"

[link]