Ti laknátok a 8. emeleten? Ha nem, miért?

25 évig laktam a 9. emeleten. Én nagyon szerettem. Az utolsó magas épület volt a város szélén, így messzire el lehet látni. A kedvencem az volt, amikor nyáron az erkélyen lévő hintaágyból (8 négyzetméteres erkély tartozott a 74 m2-es 1+3 fél szobás, ebédlős lakáshoz) figyeltem a városra lecsapni készülő zivatart. A szüleim a mai napig ott élnek, ők se költöznének el onnan. Szeretnek ott lakni. Az épület nem házgyári nagypanelos szerkezetű, hanem alagútzsalus technológiával épült. Két lift van az épületben, nem emlékszek rá, hogy lett volna olyan, hogy mindkét felvonó rossz volt, kivéve talán néhány hosszabb áramszünetet.

Ha újra tízemeletesbe költöznék, én újra a felsőbb szinteket választanám. Szebb a kilátás, kevésbé szűrődik fel az utca zaja és pora és este sem kell mindjárt behúzni a sötétítőt vagy leengedni a redőnyt, ha fel akarom kapcsolni a lámpát. Ráadásul ebben a városban nincs távfűtés, minden tízemeletes saját kazánházzal rendelkezik a 11. emeleten, így a felsőbb szinteken lévő lakások még melegebbek is télen. Minél kevesebb lakószint van feletted, annál kisebb az esély, hogy valamelyik felső szomszéd eláztat. Egyedül a zárószinten nem laknék, a 8. emeletet simán bevállalnám.

Semmi pénzért! Az egyik az asszonyát veri, a másik a tévét üvölteti, a harmadik a liftet okádja vagy firkálja össze. Retardált, büdös, igénytelen állattartó, alkoholista, közös költséget nem fizető - ezekből minden társasházba jut kettő-három. Kiteregeted a tiszta ruhát, alattad nekiállnak főzni valamit, boszhotod megfelé a mosást. Dugulás van valahol az alapvezetéken, akkor az elsőn lakónak a nyakába szarik az összes feljebb lévő jó szomszéd. A lépcsőházban bagózó kölykök vannak, akik arra sem veszik a fáradságot hogy hazamenjenek - kb. 8 métert - hugyozni. A kaputelefont, a postaládát, vagy a hallnak az üvegét szétverik, a bejárati ajtókra rácsajtót kell lakni, mert olyanok jönnek-mennek akiket nem is láttál még!

Dehogy mennék a 8.-ra!