Ki honnan teremtette elő?

"Nem azt kerzt&m hogy kell felrrakni albira. Jó sokat segítettél."

Nem értem a vergődésed. A kérdésed így szólt, idézem szó szerint: Ki honnan teremtette elő?

Erre kaptál egy választ, arról nem a válaszolók tehetnek, hogy te csóró vagy és hónapról hónapra élsz 2 pulyával mint a cigányok.

A félretett pénzemből. Nyilván ez rajtad most nem segít, de ez volt a kérdésed.

Már amikor a legelső albérletbe költöztem volt annyi félretett pénzem a kaució kifizetése után is (mert addig gyűjtöttem), hogy ki tudtam volna fizetni egy következő lakás (szoba) kaucióját. Azóta arányaiban csak nőtt a félretett pénzem, de aranyszabály, hogy legyen annyi azonnal elérhető összeg a folyószámlámon, ami elég egy esetleges költözésre, a megélhetésem fedezésére, ha történne valami.

Emellett megfelelő szerződésem van az albérletre, ami engem is véd (30 vagy 60 napos felmondás, most nem is emlékszem pontosan), megfelelő munkaszerződésem, szintén 30 napos felmondási idővel, bejelentett jövedelmem, olyan szakmám és szakmai tapasztalatom, amivel gyorsan találhatok új munkahelyet, és egyébként szerencsés is vagyok, mert olyan családi hátterem is van, hogy bármikor kisegítenének ideiglenesen.

Jelenleg a fizetésem akkora, hogy a kötelező költségek és megélhetés mellett, ha összehúzom magam, ki tudnám fizetni egy új albérleti szoba kibérlését/egy lakás bérlésének foglalóját is egyetlen hónapban. Magyarul egyhavi fizetésemből el tudnék költözni, ha muszáj lenne.

Mondhatjuk, hogy könnyű nekem, de ebben benne van az a tudatosság is, hogy amikor az első fizetésemet megkaptam és azóta is minden alkalommal, azzal a szemlélettel költök belőle, hogy meglegyen a biztonsági hálóm, épüljön a jövőm, közelebb kerüljek a céljaimhoz és például ahhoz is, hogy anyagi szempontból nyugodt szívvel vállalhassak gyereket. Mert igen, két gyerekkel már nem annyi lenne mozdulni, hogy kiveszek egy szobát, amit biztos ki is adnak nekem, mert miért ne tennék.

Na mindegy, egyáltalán nem posztom megítélni az életedet, nem is tudok rólad semmit és nyilvánvalóan teljesen más feltételekkel találkoztunk az életünk során. Sajnos a te helyzeted jóval kilátástalanabb, mint az enyém, de kitartást kívánok hozzá, és azt, hogy fokozatosan talpra tudj állni. Tanácsként talán csak annyit tudok hozzá tenni, hogy valahogy ezt a folytonos költözést próbáld meg kiküszöbölni (miért kell elköltöznötök folyton?), minél jobban oszd be a pénzed, akkor is tegyél félre, ha jelentéktelen összegnek tűnik (5000-2000-1000 ft a hónap végén is több, mint a semmi), és azt ne is költsd el. Szépen lassan építs fel vésztartalékot, és inkább éljetek komoly megszorításokkal 2-3 évig, mint folytonos hullámzással sehova sem tartva.