Vásárolhatok lakást a 3 éves gyerekem nevére?

Jó nagy szívás lesz, mert ha el akarnád adni, a gyámhivatal ráteszi a kezét a pénzre, és csak újra a gyerek nevére vehetnél valamit....

Jól gondold át...

De mi értelme?

Valami KHR-en vagy és el akarod titkolni a jövedelmed?

Itt is ezt írják..

[link]

1. Vehetsz bármilyen természetes személynek lakást, életkori megkötés nélkül.

2. A lakás kiadásából származó bevételt a gyámhatóság által kezelt, a gyerek nevére szóló számlára kell utalni, mert az a gyerek bevétele.

3. A számláról csak a gyámhatóság engedélyével lehet kivenni pénzt, ha az indolkolt, elkölteni normál kiadásokra viszont nem lehet.

4. A lakást eladni nem lehet, csak nagyon indokolt vészhelyzetben, és csak a gyámhatóság engedélyével, az eladási ár pedig szintén a zárolt számlára kerül.

5. A zárolt összegeket a gyerek kaphatja meg a 18. születésnapján. (Az, hogy 15 év alatt mennyi vásárlóértéke lenne ilyen magas infláció mellett, elég kérdéses)

Szóval az egészböl senkinek semmi haszna sem lenne addig, amíg a gyerek nem lesz nagykorú, akkor meg legfeljebb a lakásnak lehet értéke, az összegyült pénznek semmi. (Ha nem hiszed, nézd meg, mennyit ért ezelött 15 évvel 100000 Ft, meg mennyit ér ma!)

7-es vagyok, én voltam már ilyen helyzetben a gyerek szerepében. Amikor nagyanyám meghalt, akkor volt egy fél háza. A másik fele apámé volt. Nagyanyám részét apám örökölte volna, csak épp az örökösödési adó (illeték?, nem tudom, mi volt akkoriban) horribilis összeg volt. Úgyhogy apám lemondott az örökségről, nekem és öcsémnek lett 1/4-1/4 házunk, és az volt a szép az egészben, hogy így megnegyedelődött az adó (illeték?), ráadásul csak akkor kellett befizetni, amikor nagykorúvá váltunk, plusz nem korrigálták az inflációval az összeget, úgyhogy a végén egy fagyi árát fizettük be.

A kellemetlen része akkor jött, amikor költözni akartunk, amúgy abban a házban laktunk születésem óta. Én 17 voltam, öcsém 15, és ránk szállt a gyámügy. Valami fiatal ügyintézőt fogtunk ki, aki nagyon bizonyítani akarta, hogy a gyerekek érdekeit nézi, úgyhogy rendesen zaklatott minket öcsémmel, hogy tényleg el akqrunk-e költözni, tényleg beleegyezünk-e a ház eladásába. Mert amúgy jogilag rendben volt minden, a ház árából akartunk venni egy másik, kisebb házat meg egy lakást, szóval mi gyerekek anyagilag jobban jártunk, mert ez a két ingatlan teljesen a mi nevünkre került. A szüleinknek haszonélvezeti joga lett az ingatlanokon, a házban laktunk, a lakást kiadtuk, illetve hivatalosan apám adta ki. Egészen addig a pontig, amíg öcsém nem íratkozott be az egyetemre, ami fizetős volt. Onnantól kezdve hivatalosan öcsém adta ki a lakást, mert a tandíjat levonhatta az adóból.

Minden abszolút szabályosan történt, ügyvéddel egyeztetve. Viszont ma már 38 vagyok, lehet, hogy a történetünk óta megváltoztak a szabályok.

Szüleim azóta sajnos meghaltak, de mivel semmi tulajdonuk nem volt, ezért az örökléssel nem kellett foglalkoznunk, ezt is az előnyök közé sorolnám.