Milyen albérletben élni?

Jó, a legnagyobb probléma vele, hogy elég drágák az albérletárak. Azt, hogy mennyire tudsz mellette megélni, neked kell tudni. Számold ki, hogy mennyi marad a fizetésedből, ha levonod a lakbért és a rezsit és ha a maradékból ki tudsz jönni, akkor jó. Ha nem, akkor meg addig ne költözz el, amíg ez nem változik. Azt is kalkuláld bele, hogy költözéskor kauciót is kell fizetni, ami plusz 1-2 hónap lakbér szokott lenni. Ha nem teszel kárt a lakásban, akkor ezt a végén visszakapod.

Érdemes olyan lakást keresni, ahol normális, szimpatikus a főbérlő, szerződést pedig mindenképp írjatok, mert az mindkettőtöket véd, anélkül ne költözz be. Egyezkedés alatt nem tudom te mit értesz, de bizonyos keretek között valószínűleg meg lehet beszélni a dolgokat.

Ez sok dologtól függ. Ha van olyan fizetésed, hogy mellette tudsz félrerakni, vagy szülők tudnak segíteni, akkor jó buli. Egyébként elég gatya, mert elmegy rá a megtakarításod.

A biztonság meg attól függ, hol veszed ki. Mert valami elit részen nem lesz gondod, de mondjuk a 8 kerben a Népszínház utcánál lehet pánik.

Hajrá vágj bele. Hidd el jobb lesz albérletben élni főleg ha nem szorongsz a kidobott pénz miatt.

Az, hogy milyen albérletben élni olyan sok mindenen függ. Milyenek a körülmények? Milyen a lakás állapota, milyenek a lakótarsak, mennyire vagy önálló...

Nekem az első albérletnél látszólag minden rendben volt, de időközben rájöttem, hogy nagyon szar üzletet csináltam. Nyilászárók rohadtak, a gázkazán ősrégi volt, alig volt melegvíz meg fűtés. Amihez hozzányúltam szét akart esni.

Szóval azt tanácsolom alaposan nézz körül ha kezdő vagy, inkább egy edzett alberletessel közösen nézd meg a lakást.

A tulajdonos meg olyan dolog, ha tudtok kulturáltan kommunikálni nincs olyan probléma amit le nem lehetne egyeztetni.

"mennyire biztonságos" mármint ezt hogy érted? Nagy értéket ne az albidba tarts. Vagy a betörőktől félsz?

Egyedül vagyok én is, sokszor magányos de még lehet szokni.

Kedves első! Világosíts már fel a kettő közti nagy különbségről!:D

Kedves kérdező!

Én 5 évig éltem albérletben, egyedül és párkapcsolatban is. Jelenleg a saját lakásomban élek. Életérzésbe nagy különbség nincs. Amikor albérletbe voltam, akkor is az otthonomnak éreztem a lakást, mert otthonossá tettem, a saját cuccaimmal, fényképeimmel, berendezési tárgyakkal. Más persze, hiszen nem változtathatsz egyeztetés nélkül semmit és anyagilag is megterhelő minden hónapban kifizetni a lakbért. De ha jófej a tulaj, és rendben fizetsz, nem érkezik rád panasz, akkor nem ijesztőbb, mint a saját lakásodban élni egyedül. Sőt, albiban kevesebb a felelösség, ha valami elromlik, lehet hívni a tulajt, a saját lakásnál neked kell ezekre figyelned.

Anyagilag természetesen jobban megéri, ha nem kell százezreket fizetned lakbérre. Az albérlet árak nagyon fent vannak, én jelenleg biztos csak barátnőkkel tudnék összeköltözni, esélyem se lenne egyedül fenntartani egyet. A biztonság pedig az adott lakástól függ. Olyat kell keresni, ami jó környéken van, ahonnan a sulid/munkahelyed könnyen megközelíthető, ahol jó a közlekedés...stb. Ha félsz a biztonság miatt, akkor ezentúl oda tudsz figyelni, hogy ne földszinti legyen, társasház, panel, van ahol még az ajtó előtti folyosón is van rács..stb.

Az elsö vagyok:

Ha lakást bérelsz, akkor te élsz egyedül a lakásban (vagy a családoddal együtt), a tulajdonostól béreled, aki máshol lakik.

Ha albérletbe mégy, akkor egy lakásban bérelsz egy szobát a tulajdonostól vagy a föbérlötöl - a föbérlö az, aki az egész lakást béreli valakitöl - ugyanabban a lakásban él, mint te.